Egyiptomot a járvány sem tántorította el a választásoktól

Másodjára rendeztek parlamenti választásokat Egyiptomban azóta, hogy Abdel Fattah esz-Szíszi vezeti az országot. Ugyan az elmúlt időben ritka hatalomellenes tüntetéseket is rendeztek és a koronavírus-járvány is alaposan megtépázta a gazdaságot, az eredmény nem kétséges. Valódi ellenzék nélkül borítékolható, hogy az elnökhöz hűséges erők söprik be a győzelmet.

Szavazás maszkban. Egyiptomot egyelőre elkerülte a második hullám. Fotó: Mohamed Abd El Ghany Forrás: REUTERS

Parlamenti választásokat tartottak a hétvégén Egyiptomban. A voksolás első fázisában az ország 27 tartománya közül 13-ban szavazhattak, a maradékban, köztük a fővárosban, Kairóban november 7–8-án járulhatnak majd az urnák elé. A második fordulóra november végéig, december elejéig kell várni, végeredmény pedig valamikor az év végén lesz.

Valódi ellenzék nélkül azonban borítékolhatóan az Abdel Fattah esz-Szíszi elnököt támogató párt fog nyerni.

A választás mégis több szempontból is érdekes. Egyrészt, mert a koronavírus-járvány kellős közepén bonyolítják le, miközben a százmilliós országban több mint 63 millió szavazásra jogosult polgár biztonságos voksolását kell megoldani.

Augusztusban egyszer már nekifutottak a feladatnak, akkor az ismét életre hívott, tanácsadói feladatokat ellátó szenátus tagjait választhatták meg. A szavazás azonban a félelmek és a tétnélküliség miatt teljes érdektelenségbe fulladt, a részvételi arány alig haladta meg a 14 százalékot, és ugyancsak az államfő mögött felsorakozó erők elsöprő győzelmével zárult. Most nagyobb mozgósításban bíztak, hírügynökségi jelentések szerint a szavazókat buszokkal szállították, a szavazóhelyiségeket fertőtlenítették, a belépőket hőmérőzték, és kötelező volt a maszkviselet, a szabályok betartását és a biztonságot rengeteg katona biztosította. Hogy az esemény hatására lesz-e ugrás a fertőzésekben, az csak napok, hetek múlva derülhet ki.

Szavazás maszkban. Egyiptomot egyelőre elkerülte a második hullám.
Fotó: Mohamed Abd El Ghany / REUTERS

Egyiptomot egyelőre elkerülte a második hullám.

Tegnapra 143 új megbetegedést regisztráltak, de a számok hónapok óta hasonlóak, ezer fölött utoljára júliusban jártak.

Az ország rendkívül nehéz helyzetben formálhatott véleményt a politikáról. Az országban múlt hónapban ritkaságszámba menő, bár létszámában nem túl jelentős és gyorsan szétvert hatalomellenes tüntetéseket tartottak.

A demonstrálók főként a rossz gazdasági helyzet, a dráguló kenyér és elektromos áram, valamint az engedély nélkül épített ingatlanokra kivetett adó miatt tiltakoztak. Különösen az utóbbi érintette érzékenyen a legszegényebbeket, akik ha nem tudják kifizetni a büntetést, el is veszíthetik a tetőt a fejük fölül. A járvány a gazdaságot is megviseli, és lényegében lenullázta a turizmust, amely a GDP 11,9 százalékáért és több millió ember megélhetéséért felel.

Az 596 tagú egyiptomi parlament helyeiért több mint négyezren versengenek, részben pártlisták tagjaként, részben független indulóként. A képviselők öt százalékát az elnök nevezi ki, a nők és kisebbségek számára pedig kvóta van meghatározva. Az intézmény szerepe azonban elhanyagolható az államfői hatalom mellett. Az országban tavaly rendeztek népszavazást, amelyen nagy többséggel megszavazták, hogy Abdel Fattah esz-Szíszi akár 2030-ig hatalmon maradhasson. Az elnököt legutóbb két éve választották újra, akkor a voksok 97 százalékát söpörte be.