Nem akar saját népére lövetni a kirgiz elnök

A tüntetések hatására önként lemondott Szooronbaj Dzseenbekov, nem ragaszkodik a hatalomhoz.

Szooronbaj Dzseenbekov a lemondása napján. Fotó: DOSALIEV SULTAN Forrás: president.kg

Kirgizisztán elnöke, Szooronbaj Dzseenbekov bejelentette a lemondását. Az elnök hivatalos honlapján publikált közleményben leírta, hogy mindent megtett az elmúlt napokban a közhangulat enyhítéséért, beleértve a tegnap kinevezett új kirgiz kormány jóváhagyását, azonban mindez nem csökkentette a feszültséget.

– Sajnos az agresszió nem csökkent, az én azonnali lemondásomról szóló követelések folytatódtak. A helyzet egy kétoldalú konfliktus felé közeledett – írta Dzseenbekov. – Nem kapaszkodom a hatalomba. Nem szeretnék úgy maradni Kirgizisztán történelmében, mint az elnök, aki vért ontott, és saját állampolgáraira lőtt rá. Ezért hoztam meg a lemondásomról szóló döntést. [...] Semmilyen hatalom nem ér annyit, hogy azzal tönkremenjen az ország egysége és társadalmi összhangja

– jelentette be a leköszönő államfő.

Szooronbaj Dzseenbekov bejelenti a lemondását 2020. október 15-én. Fotó: President.kg

A kirgiz elnök szerint az elmúlt napok eseményei miatt fennállt a veszélye annak, hogy közvetlen fegyveres konfliktus törhet ki a rendvédelmi szervek és a tüntetők között, ő pedig minden áron próbálta elkerülni a vérontást. Szooronbaj Dzseenbekov 2017-ben nyerte meg a választásokat, mandátuma 2023-ig szólt.

A közép-ázsiai államban múlt hét hétfőjén robbantak ki tüntetések a vasárnapi parlamenti választásokat követően. A hivatalos eredmények szerint a 16 versengő pártból csak négy jutott be a kirgiz parlamentbe, és azok többsége is a kormányzó erőkhöz kapcsolódott. A be nem jutott 12 párt tömeges választási csalásokat kiáltott és az eredmények kihirdetése után a tüntetők megrohamozták a parlament épületét. Másnap a választási bizottság törölte az eredményeket, a kormányfő pedig benyújtotta a lemondását. A tüntetésekben több mint 1200 ember sérült meg, az anyagi kár meghaladta a 66 millió forintot.

A zavargások következtében több napig káosz uralkodott az országban, Dzseenbekov holléte sokáig ismeretlen maradt, a parlament épülete napokig a tüntetők kezén volt. A helyzetet múlt hétvégére sikerült stabilizálni: a fővárosba, Biskekbe bevonult a katonaság, megtiltották a tömegrendezvényeket, tüntetéseket, és este kilenc órától kijárási tilalmat vezettek be.

A kirgiz parlament épülete, amelyet a tüntetők szállták meg október 6-án. Fotó: REUTERS/Vladimir Pirogov

Kirgizisztán egyik legfontosabb partnere, Oroszország ma jelentette be, hogy amíg nem áll helyre az ország állami szerveinek zavartalan működése, felfüggesztik a támogatások kifizetését. Moszkva tavaly döntött egy harmincmillió dolláros térítésmentes támogatás kifizetéséről, két éve pedig elengedték Biskek minden fennálló tartozását, ami addigra legalább hétszáz millió dollárt tett ki.

Szerdán a kirgiz parlament megválasztotta az új kormányfőt, Szadir Zsaparovot, akit a tüntetések során a börtönből szabadították ki. A következő hetekben új parlamenti választásokra kerül sor a közép-ázsiai országban, de nagy kérdés, hogy az ellenzéki erők engedik-e a korábbi kormánypártok indulását, akiket választási csalásokkal és szavazatvásárlással gyanúsítanak.