Rövid időre, de megszakadtak az intézményközi egyeztetések az unió következő keretköltségvetéséről, miután az Európai Parlament tárgyalódelegációja még csütörtök este felállt az asztaltól, mondván:
a német EU-elnökségnek olyan javaslattal kell előállnia, ami figyelembe veszi az állampolgárok által közvetlenül megválasztott uniós parlament igényeit. – Az nem tárgyalás, hogy az Európai Tanács semmilyen kompromisszumra nem hajlandó
– fogalmazott a delegáció, hozzátéve: bíznak benne, hogy a tanács elnöksége a következő napokban rugalmasságot mutat, ugyanis a polgárok sürgős tetteket várnak. Az EU jelenlegi keretköltségvetésének időbeli hatálya december 31-ig tart, így jövő év elejétől már az új büdzséből finanszíroznák az EU-s programokat. Az EP szerint az Európai Tanácsnak ugyanakkor legalább tizenöt irányadó európai uniós projekt tekintetében kellene növelnie a kilátásba helyezett források összegét.
Az intézményközi tárgyalások egyébként már jövő szerdán, az állam- és kormányfők uniós csúcstalálkozóját megelőzően folytatódnak, tehát a parlament közleménye leginkább egy erős ultimátumnak tudható be.
Mindenesetre jelzésértékű, hogy az EP és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács is kemény hangvételű üzenetekkel ment neki egymásnak. Sebastian Fischer, a német EU-elnökség szóvivője a Twitteren ugyanis úgy véleményezte a történteket: a hallgatás sem viszi közelebb a feleket a megoldáshoz. Arra is emlékeztetett: az EU történetének legnagyobb összegű keretköltségvetéséről van szó, ami messze nagyobb az EP eredeti igényeinél is.
Fischer utóbbival arra utal, hogy az uniós keretköltségvetésbe ágyazott mentőcsomaggal együtt egy mintegy kétezermilliárd eurós büdzséről van szó. Az EP ugyanakkor ismét leszögezte azt is: a keretköltségvetés elfogadása nem feltétele annak, hogy a mentőalap zöld utat kapjon.
Fotó: Daina Le Lardic/Európai Parlament
A jogállamisági adok-kapok is folytatódik
A héten a német EU-elnökség egyébként kilátásba helyezte, hogy a következő hétéves ciklus első felében növelnék egyes programok forrásainak összegét, de az EP számára nem volt elég meggyőző a javaslat. A németek levelében a költségvetési tárgyalások egy másik fajsúlyos ügye, a kifizetésekhez csatolandó feltételrendszer is szerepelt. Erről a német EU-nagykövet – szintén az EP kívánságára – az eddigieknél szigorúbban fogalmazott, ám arra is figyelmeztetett:
nem lehetséges, hogy egy szankciós mechanizmust hozzanak létre a lehetséges jogállamisági sérelmek margóján, mert arra már létezik a hetes cikkely szerinti eljárás.
Ezzel egyébként korábban már a magyar kormány is érvelt: az újabb jogállamisági mechanizmusok létrehozásához ugyanis a szerződések módosítására van szükség.
