Steinmeier: Minden idők legjobb Németországa a jelenlegi

A nyugatnémet megközelítés igen öntudatosan magának követeli az „össznémet” perspektíva pozícióját.

Ugyanakkor az olyan keleti városok, mint Lipcse vagy Rostock jóval erősebbek gazdaságilag, mint a Ruhr-vidék jó néhány városa, és már évek óta többen költöznek Nyugatról Keletre, mint fordítva. Számos keletnémet egyetem és kutatóintézet világszerte mágnesként vonzza a diákokat és a tudósokat, és szerte a keleti tartományokban lehet találkozni „lenyűgöző emberekkel, akik sikeres vállalkozást alapítottak, új ötleteikkel ismét vonzóvá tettek kiürült városokat, és tenni akarásukkal és gyakorlatiasságukkal minden kihívást legyőznek”.

Így a volt NDK területén több a fejlődés, mint a hanyatlás, és sok helyütt nem is a Nyugat utánzása a cél, hanem a Kelet előnyének biztosítása – fejtette ki Frank-Walter Steinmeier, példaként említve Zwickaut, ahol egykor Trabant gépkocsikat gyártottak, a közelmúltban pedig megnyílt Európa legnagyobb elektromosautó-gyára, és a brandenburgi Grünheidét, ahol első európai üzemét és fejlesztési központját építi az elektromos mobilitás egyik legrangosabb szereplője, az amerikai Tesla.

A német államfő hangsúlyozta, hogy az újraegyesített ország jóval több, mint egységeinek összessége, a keleti és nyugati tapasztalatok összefogásával egy új, „modern és sikeres ország épült Európa közepén”. Az új ország sikerét megalapozó keleti vívmányok, kezdeményezések listája hosszú és sokszínű, a napközbeni gyermekellátás rendszerének kiépítése éppen úgy hozzátartozik, mint a fokozott érzékenység és figyelem a kelet-közép-európai térségre – mondta Frank-Walter Steinmeier.

A megosztott ország újraegyesítéséről szóló keletnémet-nyugatnémet államközi szerződés 1990. október 3-án lépett hatályba, a megállapodás révén az NDK az egyesült szövetségi köztársaság hat új tartományává vált. Az évfordulós ünnepségeket mindig a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat soros elnöki tisztségét betöltő tartomány, az idén az egykori NDK területén – Berlint körülölelve – fekvő Brandenburg szervezi.

Dietmar Woidke brandenburgi miniszterelnök a központi állami ünnepségen elmondott köszöntőjében kiemelte, hogy az újraegyesítés kétségtelenül hatalmas siker, de nem sikertörténetek sorozata. „A súlyos csapások, a vereségek és a hibák is hozzátartoznak utunkhoz” – mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus, rámutatva a többi között arra, hogy az újraegyesítés első két évtizedében fiatalok tömegesen vándoroltak át nyugatra, és a változás azoknak is fenekestül felforgatta az életét, akik nem költöztek el.

Az évfordulóra megjelent felmérések, tanulmányok és közvélemény-kutatások alapján a kelet-nyugati megosztottság nem az egyetlen és nem is a legfontosabb törésvonal Németországban, de harminc év után is jelentős, elsősorban gazdaságilag. Ezt jelzi például, hogy a keleti tartományokban – amelyekben 16 millió ember, az ország durván 83 milliós lakosságának nagyjából 19,5 százaléka él – az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 32 700 euró (12 millió forint), amely több mint tízezer euróval kevesebb a nyugati tartományokban regisztrált 43 400 eurónál.

Ugyancsak jellegzetes eltérést mutat a jövedelmi középérték – az az érték, amely a jövedelmet tekintve két egyenlő részre osztja a vizsgált népességet –, amely a volt NDK területén havi bruttó 2827 euró, csaknem 700 euróval elmaradva a nyugati tartományokban mért 3526 eurótól.