Bárki is nyeri meg az Egyesült Államokban a november 3-i elnökválasztást, szinte borítékolható, hogy hosszan tartó demonstrációhullám veszi majd kezdetét. Ha Donald Trump, regnáló elnök újrázni tud, akkor a radikális baloldaliak kezdenek majd zavargásokba. Ugyanezek a csoportosulások egyébként az eredménytől függetlenül készülnek megmozdulásokra, ugyanis szerintük Trump nem lesz hajlandó elfogadni az eredményt, így az úgynevezett „színes forradalom” gyakorlata Amerikát is elérheti.
A kétezres évek elejétől kezdve napjainkig több mint húsz „színes forradalom” zajlott le a világon. Ezek közül a legismertebbek a belgrádi „buldózer-forradalom” (2000), a grúz „rózsás forradalom” (2003), az ukrán „narancsos forradalom” (2004) és az Euromajdan, amelyben a Soros-hálózat is részt vett(2013–14), a kirgiz „tulipános forradalom” (2005), a sikertelen iráni „zöld forradalom” (2009), vagy az épp a közelmúltban végbement macedón „színes forradalom” (2016–17).
A „színes forradalmak” általában spontán népi megmozdulásnak tűnnek, de valójában kiforrott módszertan alapján, nagyon is jól felkészített csoportok szervezik azokat.
Michael Anton, a Trump adminisztráció korábbi munkatársa a The American Mind című portálon írt a közelgő puccsról.
Mint írta, a katonaság egyes szereplői csendesen jelezték, hogy a csapatoknak nem szabad elnöki parancsot követniük. Számos volt tábornok – köztük Trump elnök első védelmi minisztere – ezt nyíltan ki is jelentették, nem csak utalgattak rá. A George Floyd halála miatt kirobbant országos zavargások miatt a honvédelmi miniszter maga mondta azt elnöknek, hogy ne használja a Felkelési Törvényt (Insurrection Act).
Anton szerint a nyár folyamán szándékosan kiszivárogtattak egy sztorit a sajtónak egy találkozóról, amelyen 100 demokrata kötődésű magas rangú személy, Trump-ellenes volt republikánusok és mások lemodellezték a 2020-as választások különböző eredményeit.
A kiszivárogtatott dokumentumban leírták, hogy ami a novemberi választásokat követi, az „utcai harc, nem pedig jogi csata” lesz.
