Törökország hasznot húz harcias külpolitikájából

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Háború Szíriában, Irakban és Líbiában, Katar megsegítése az arab államokkal szemben, kardcsörtetés a Földközi-tenger keleti medencéjében, orosz Sz–400-as légvédelmi rendszer vásárlása, migrációs válság, a Hagia Szophia mecsetté alakítása, most legutóbb a hegyi-karabahi háború és a sort még lehetne folytatni. Úgy tűnik, hogy Törökország újabb és újabb konfliktusokba ugrik bele, külpolitikája csak egyre harciasabb. Vajon kijöhet ebből győztesen? Egeresi Zoltánt, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatóját kérdeztük.

2020. 10. 12. 5:55
A Turkish soldier walks next to a Turkish military vehicle during a joint U.S.-Turkey patrol, near Tel Abyad
Török járőr Szíriában. A külföldi hadműveletek szép sikereket értek el Fotó: Rodi Said Forrás: REUTERS/
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatója
Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Költség–haszon

És hogy bírni fogja-e a rogyadozó török gazdaság a terhet?

– Néhány bázis fenntartása külföldön, néhány ezer fős szíriai zsoldoscsapatok átcsoportosítása, hadihajók felvonultatása még jelen helyzetben sem fogja megroppantani a török költségvetést. Különösen annak fényében, hogy komoly politikai akarat áll mögötte

– vélekedett a Törökország-szakértő.

Török katonák nyomulnak előre Szíriában. Nem akarnak örökké maradni.
Fotó: Ugur Can / MTI/AP/DHA

Egeresi Zoltán szerint izgalmasabb kérdés a török vezetés költség–haszon-kalkulációja: Ankara láthatóan addig megy, amíg a szemben álló felek engedik, komolyabb összetűzéseket és gazdasági szankciókat nem vállal. Hogy akkor mit nyernek a konfliktusokkal? – Olyan hatalmi és ezzel járó politikai, gazdasági pozíció­kat, amelyeket biztosan elvennének más regionális szereplők vagy nagyhatalmak. Gondoljunk például a jövőbeli líbiai befektetésekre és energiaügyi megállapodásokra, vagy Katar anyagi támogatására a katonai-politikai segítségért cserébe – magyarázta. A szakember arra is emlékeztetett, hogy rá­adásul van egy komoly belpolitikai vonzata is ezeknek az ügyeknek: a görög–török konfliktus vagy az azeri–örmény háború olyan témák, amelyekben az ellenzéki pártoknak is ki kellett állniuk a kormány mellett, és a török lakosság jelentős része is támogatta azokat.

– Erdoğan nagyon jó érzékkel tudja ezeket a válságokat vagy külföldi konfliktusokat a maga népszerűségének növelésére használni

– összegzett.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.