
Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Költség–haszon
És hogy bírni fogja-e a rogyadozó török gazdaság a terhet?
– Néhány bázis fenntartása külföldön, néhány ezer fős szíriai zsoldoscsapatok átcsoportosítása, hadihajók felvonultatása még jelen helyzetben sem fogja megroppantani a török költségvetést. Különösen annak fényében, hogy komoly politikai akarat áll mögötte
– vélekedett a Törökország-szakértő.

Fotó: Ugur Can / MTI/AP/DHA
Egeresi Zoltán szerint izgalmasabb kérdés a török vezetés költség–haszon-kalkulációja: Ankara láthatóan addig megy, amíg a szemben álló felek engedik, komolyabb összetűzéseket és gazdasági szankciókat nem vállal. Hogy akkor mit nyernek a konfliktusokkal? – Olyan hatalmi és ezzel járó politikai, gazdasági pozíciókat, amelyeket biztosan elvennének más regionális szereplők vagy nagyhatalmak. Gondoljunk például a jövőbeli líbiai befektetésekre és energiaügyi megállapodásokra, vagy Katar anyagi támogatására a katonai-politikai segítségért cserébe – magyarázta. A szakember arra is emlékeztetett, hogy ráadásul van egy komoly belpolitikai vonzata is ezeknek az ügyeknek: a görög–török konfliktus vagy az azeri–örmény háború olyan témák, amelyekben az ellenzéki pártoknak is ki kellett állniuk a kormány mellett, és a török lakosság jelentős része is támogatta azokat.
– Erdoğan nagyon jó érzékkel tudja ezeket a válságokat vagy külföldi konfliktusokat a maga népszerűségének növelésére használni
– összegzett.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!