Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Meg fogjuk büntetni a bérgyilkosokat, de a munkának folytatódnia kell! – ígérte Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető. – Irán meg fogja torolni tudósának meggyilkolását a megfelelő időben! – fenyegetőzött Hasszán Rohani iráni elnök szombati televíziós beszédében, azt is egyértelművé téve, hogy Izraelt tartja felelősnek a merényletért.
Mohszen Farizadeh iráni fizikust pénteken végezték ki a fővárostól nem messze fekvő Absard városában, melyet a politikai elit egyik kedvelt helyeként tartanak számon. Sajtójelentések szerint a koronavírus-járvány miatt üres utakon viszonylag zavartalanul ütöttek rajta a kutató autóján. Először egy autóba rejtett pokolgép robbant, majd öt-hat fegyveres ugrott elő, automata fegyverekből tüzet nyitva a célpontjukra. A testőrök tűzharcba keveredtek a támadókkal, ám a tudóst nem sikerült megvédeniük. Mohszen Farizadehet ugyan még kórházba szállították, de sérüléseibe belehalt. Állítólag vele utaztak hozzátartozói, valamint a biztonsági emberei is megsebesültek, az áldozatok számáról azonban továbbra sincs hír. Ahogy arról sem, mi történt a támadókkal, sikerült-e elmenekülniük.
Miért végeztek ügynökök egy fizikussal? Mert egyben a Forradalmi Gárda tisztje is volt, az izraeli és nyugati hírszerzés az iráni atomprogram atyjaként, a The New York Times a „perzsa Robert Oppenheimerként” írta le. A gyanú szerint ő felelt a nukleáris fegyver kifejlesztéséért, az úgynevezett Amad-tervért, bár Teherán tagadja, hogy ilyen valaha létezett volna.
– Jegyezzétek meg ezt a nevet: Farizadeh! – figyelmeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök két évvel ezelőtt az ENSZ-ben.
Hogy a tudós halála milyen következményekkel járhat az iráni atomprogramra, arról az izraeli sajtó által idézett szakemberek véleménye megoszlik. Egyesek szerint Mohszen Farizadehnél senki nem tudott többet a perzsa állam nukleáris terveiről, így likvidálása komoly csapást jelent. Mások szerint viszont a fegyverkezés akár nélküle is folyhat tovább. Abban viszont nagyjából mindenki egyetért, hogy meggyilkolása üzenetértékű is volt.
A férfi állítólag már régóta a Moszad – az izraeli hírszerzés – célkeresztjében állt. Izrael eddig hivatalosan nem reagált a vádakra, hogy ők állnak a támadás mögött. Az effajta célzott gyilkosság azonban nem lenne ismeretlen a zsidó állam számára: az elmúlt tíz évben ő volt legalább az ötödik vezető atomtudós, akivel végeztek. Ha valóban ők felelősek az akcióért, az a Moszad képességeit dicsérné, hiszen a tudós Irán egyik legvédettebb személye volt. Ugyanakkor azt is bizonyították már, hogy az iráni fővárosban sem lehetetlen effajta műveletet végrehajtani, éppen néhány hete derült ki, hogy izraeli ügynökök fényes nappal, Teheránban megölték az al-Kaida alvezérét.
Miért éppen most? A döntésben szerepet játszhatott az amerikai elnökválasztás eredménye is. Joe Biden demokrata jelölt, aki valószínűleg az Egyesült Államok következő elnöke lesz, már kampányában ígéretet tett arra, hogy az országot visszavezeti a 2015-ben, éppen alelnöksége idején tető alá hozott úgynevezett atomalkuba. A megállapodást azonban Izrael elhibázottnak tartja, mert álláspontjuk szerint hosszú távon nem gátolja meg a perzsa államot a nukleáris fegyver kifejlesztésében. Osztotta nézeteiket Donald Trump is, aki 2018-ban kivezette az országát az egyezményből. Kiszivárgott információk szerint az izraeli hadsereg terveket dolgozott ki arra az eshetőségre, ha az amerikai elnök mandátuma végén csapást mérne Iránra.
Állítólag Trump nemrégiben valóban kikérte biztonsági tanácsadói véleményét arról, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzanak, ám végül lebeszélték erről.
Sajtóértesülések szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter eheti titkos találkozóján Szaúd-Arábiában a közel-keleti vezetők ugyancsak egy Irán elleni támadást sürgettek, ám nem kaptak rá ígéretet. Az nem egyértelmű, hogy Washingtonban tudtak-e a készülődő merényletről.
Mi következhet ezután? Ha az volt a cél, hogy Teheránt belerángassák egy meggondolatlan válaszcsapásba, az már Hasszán Rohani reakciójából is kiderül, erre nem fog sor kerülni. Idén már nagy vihart kavart, hogy januárban egy amerikai dróncsapás Bagdadban végzett a Forradalmi Gárda egyik parancsnokával, Kászem Szolejmánival. Teherán akkor ugyancsak megtorlást ígért, rakétákkal lőtte az amerikai bázisokat Irakban, ám a támadásra előre figyelmeztetett, nem is követeltek emberéletet. Akkoriban sokan arra hívták fel a figyelmet, hogy a negyvennapos síita gyász elteltével következhet az igazi bosszú, ám már az is régen eltelt, egyelőre különösebb következmény nélkül. A perzsa állam keze eléggé meg van kötve, ha nem akarja kockáztatni a konfliktus elfajulását.
Megtörte a csendet Louis Prevost.
Az elnök szerint a digitális határmódosítás szuverenitást sért.
A G7 és Kína is nyugalomra inti a két atomhatalmat.
A bukott elnök utódját támadta az interjúban.
Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést
Kovács Kokó István visszatér a ringbe – nem akárkivel csap össze
Mexikói út: iszonyatos állapotban van a csomópont, de legalább kitakarítják
Szimatot fogott az újságíró: rejtélyes körülmények között szívódott fel Gyurcsány Ferenc
Halálra vált Simon, unokatestvére szelleme kísérti
Hivatalos: meggondolták magukat a kínaiak a szegedi Byd-gyárról – mégse csak elektromos autókat fognak gyártani, de ennek megvan az oka
A Barcelona szenzációs hírt közölt a magyar futballistájáról
Folyt a vér Budapesten, brutális meccsen tért vissza Tommy Fury
Ez gyors volt! Máris kiderült mi áll Gyurcsány Ferenc lemondása mögött
A Győr a szakadék szélére taszította a Fehérvárt
Slot súlyos döntést hozott a Liverpool-játékos távozása után
A Szoboszlaival balhézó Arda Güler újra üzent: „Gyalázol? Szétzúzlak!”
Megtörte a csendet Louis Prevost.
Az elnök szerint a digitális határmódosítás szuverenitást sért.
A G7 és Kína is nyugalomra inti a két atomhatalmat.
A bukott elnök utódját támadta az interjúban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Megtörte a csendet Louis Prevost.
Az elnök szerint a digitális határmódosítás szuverenitást sért.
A G7 és Kína is nyugalomra inti a két atomhatalmat.
A kormány helyett saját magát buktatta le.
A bukott elnök utódját támadta az interjúban.
Macron, Merz, Starmer és Tusk közösen tárgyalnak Kijevben.
Sokan találgatják, milyen irányt vesz az egyház.
A nagyszabású infrastrukturális és védelmi kiadási csomag várhatóan jelentős pozitív hatást gyakorol a gazdaságra.
A G7 és Kína is nyugalomra inti a két atomhatalmat.
Egy szovjet űreszköz csapódhat a Föld felszínébe, a tudósok folyamatosan nyomon követik a szonda útját.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
