A férfi állítólag már régóta a Moszad – az izraeli hírszerzés – célkeresztjében állt. Izrael eddig hivatalosan nem reagált a vádakra, hogy ők állnak a támadás mögött. Az effajta célzott gyilkosság azonban nem lenne ismeretlen a zsidó állam számára: az elmúlt tíz évben ő volt legalább az ötödik vezető atomtudós, akivel végeztek. Ha valóban ők felelősek az akcióért, az a Moszad képességeit dicsérné, hiszen a tudós Irán egyik legvédettebb személye volt. Ugyanakkor azt is bizonyították már, hogy az iráni fővárosban sem lehetetlen effajta műveletet végrehajtani, éppen néhány hete derült ki, hogy izraeli ügynökök fényes nappal, Teheránban megölték az al-Kaida alvezérét.
IDŐZíTÉS
Miért éppen most? A döntésben szerepet játszhatott az amerikai elnökválasztás eredménye is. Joe Biden demokrata jelölt, aki valószínűleg az Egyesült Államok következő elnöke lesz, már kampányában ígéretet tett arra, hogy az országot visszavezeti a 2015-ben, éppen alelnöksége idején tető alá hozott úgynevezett atomalkuba. A megállapodást azonban Izrael elhibázottnak tartja, mert álláspontjuk szerint hosszú távon nem gátolja meg a perzsa államot a nukleáris fegyver kifejlesztésében. Osztotta nézeteiket Donald Trump is, aki 2018-ban kivezette az országát az egyezményből. Kiszivárgott információk szerint az izraeli hadsereg terveket dolgozott ki arra az eshetőségre, ha az amerikai elnök mandátuma végén csapást mérne Iránra.
Állítólag Trump nemrégiben valóban kikérte biztonsági tanácsadói véleményét arról, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzanak, ám végül lebeszélték erről.
Sajtóértesülések szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter eheti titkos találkozóján Szaúd-Arábiában a közel-keleti vezetők ugyancsak egy Irán elleni támadást sürgettek, ám nem kaptak rá ígéretet. Az nem egyértelmű, hogy Washingtonban tudtak-e a készülődő merényletről.
Ellencsapás
Mi következhet ezután? Ha az volt a cél, hogy Teheránt belerángassák egy meggondolatlan válaszcsapásba, az már Hasszán Rohani reakciójából is kiderül, erre nem fog sor kerülni. Idén már nagy vihart kavart, hogy januárban egy amerikai dróncsapás Bagdadban végzett a Forradalmi Gárda egyik parancsnokával, Kászem Szolejmánival. Teherán akkor ugyancsak megtorlást ígért, rakétákkal lőtte az amerikai bázisokat Irakban, ám a támadásra előre figyelmeztetett, nem is követeltek emberéletet. Akkoriban sokan arra hívták fel a figyelmet, hogy a negyvennapos síita gyász elteltével következhet az igazi bosszú, ám már az is régen eltelt, egyelőre különösebb következmény nélkül. A perzsa állam keze eléggé meg van kötve, ha nem akarja kockáztatni a konfliktus elfajulását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!