Milyen jogi lépéseket tervez Donald Trump?

Donald Trump rosszul tenné, ha átengedné a győzelmet politikai ellenfelének, ugyanis „kétségtelen bizonyítékok utalnak arra, hogy a választásokat – három államban biztosan, de akár tízben is – csalással nyerte meg a demokrata jelölt” – közölte a Fox News hírcsatornán az amerikai elnök egyik ügyvédje, Rudy Giuliani, New York egykori főpolgármestere, utalva arra: az elvesztett elnökválasztás után Trump jogi lépéseket tervez a csatatérállamokban.

Washington, 2020. november 6. Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház James Brady sajtószobájába érkezik 2020. november 5-én, két nappal az amerikai elnök-, valamint képviselõházi és részleges szenátusi választások után. A rendkívül sok postán leadott szavazat feldolgozása miatt még nem nem dõlt el ki nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban. A szoros küzdelem az újraválasztásért induló Trump, és kihívója, a demokrata párti Joe Biden között zajlik. MTI/AP/Evan Vucci MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

A választások tisztaságát az első perctől vitató republikánusok kampánystábja most állítja össze azokat a bizonyítékokat, amelyek a csatatérállamokban történt visszásságokról fognak tanúskodni a csatatérállamokban már folyamatban lévő vagy csak a napokban indítandó perek során.

Pennsylvania: távol tartott felügyelők

Rudy Giuliani szerint Donald Trump stábja újabb pert indít Pennsylvániaban, azzal kapcsolatban, hogy republikánus jelöltet képviselő szavazatszámláló-felügyelőket Pennsylvaniában nem engedték a szavazatszámlálás közelébe. Ebben az államban Joe Biden a szavazatok 49,8, míg Donald Trump a 49,1 százalékát szerezte meg, mindössze 46 ezer szavazat a különbség a két elnökjelölt között. Több megyében és körzetben arra hivatkoztak, hogy a felügyelőket a koronavírus-járvány biztonsági előírásai miatt kellett megfelelő távolságban tartani a szavazatokat feldolgozó asztaloktól, illetve arra is, hogy „jelenlétük megfélemlíti a szavazatszámlálókat”. Ezért

Philadelphiában például az asztalok köré feszített kordonnal hatméteres távolságtartásra kötelezték a republikánus felügyelőket,

holott egy korábbi, szintén Trump jogászai által indított bírósági eljárást követően az illetékes bíróság helyt adott a Republikánus Párt kérésének, és előírta, hogy minden párt felügyelője 1,8 méterre közelítheti meg a szavazatszámlálók asztalát. A bírósági döntés után Philadelphiában a kordont ennek megfelelően közelebb vitték az asztalokhoz, majd ezután az érintett asztalokat ugyanennyivel távolabb vitték a felügyelőknek kijelölt területtől.

A Pennsylvaniát szintén érintő és egy második bírósági eljárás keretében vitatott jelenség: a választás után három nap késéssel érkezett, és a szavazatszámlálásban figyelembe vett levélszavazatok ügye. Trump már a választások előtt is figyelmeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány miatt kiterjesztett levélszavazás csalásokra és visszaélésekre ad lehetőséget, amelyek a Demokrata Pártnak fognak kedvezni.

A több tízmillió levélszavazat volt az, amely a múlt héten megfordította a verseny állását a demokrata elnökjelölt, Joe Biden javára,

miután több államban a november 3-i elnökválasztás utáni napokban beérkezett, érvényesnek tekintett levélszavazatokat összeszámolták.

Michigan: elutasított kérelem

Michiganben a voksok 50,6 százalékával biztosított be győzelmét Joe Biden, vele szemben Donald Trump 47,9 százalékos eredményt ért el, s mintegy 150 ezer szavazattal maradt le ellenfelétől. A választás másnapján, november 4-én Trump kampánystábja a michigani állami bíróságtól kérvényezte a szavazatok számlálásának a leállítását, szintén arra a problémára hivatkozva, hogy a republikánus felügyelőket itt sem engedik a szavazatszámlálók közelébe, hogy ellenőrizhessék a szavazatok feldolgozásának jogszerűségét. A bíró elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a feljelentést benyújtott felügyelők nem tudtak elegendő bizonyítékot bemutatni, hogy az állításukat alátámasszák.

Wisconsin: újraszámlálás következhet

Trump a wisconsini szavazatok újraszámlálását kérvényezi majd rendellenességekre hivatkozva, bár az újraszámlálás elrendelése nem igényel bírósági eljárást. Kérdéses, hogy az ismételt számlálás mikor kezdődhet meg, legkorábban azt követően, hogy az első feldolgozás folyamata lezárult, amelynek hivatalos határideje november 17. Itt mindössze húszezer szavazat a különbség, Biden 49,6, Trump 48,9 százalékos eredménnyel zárt.

Nevada: jogtalan szavazatok ezrei?

A Republikánus Párt nevadai irodája a Twitteren fejezte ki felháborodását, miszerint szavazók ezrei szavaztak Nevadában jogtalanul, ugyanis nem is laknak az államban. Az elnök jogi ügyekkel foglalkozó csapata listát is készített ezekről a szavazókról, akik saját bevallásuk szerint is

már elköltöztek Nevadából, mégis ott adták le a voksukat.

A Trumpék által nehezményezett eset Nevada állam Clark megyéjében történt, de a megye választási irodája jelezte, hogy „nincs tudomásuk olyan esetről, amelyben érvénytelen szavazatot dolgoztak fel”. A vádakra a Politifact internetes portál azzal reagált, hogy „önmagában a lista nem bizonyít semmit, ugyanis a választási törvény szerint a költözést követő harminc napon belül még szabad és jogszerű a korábbi címen az urnákhoz járulni”. Nevadában is szoros eredmény született: Biden a voksok 50,2, Trump 47,6 százalékát szerezte meg, 35 ezer szavazat a különbség.

Egy másik ügyben pedig egy nevadai bíróság elutasította azt a republikánus keresetet, amelyben az elnök pártja az aláírás-ellenőrző szoftver felfüggesztését kérte, mivel a helyi felügyelők szerint

a szoftver nem tudta hiba nélkül azonosítani – igazolni vagy elutasítani – az aláírásokat,

így a vitatott módszer a szavazók személyének ellenőrzésére végig használatban maradt.

Georgia: kidobott voksok?

A Georgia állambeli Chatham megyében David Shafer, republikánus felügyelőbizottsági elnök elmondása szerint szemtanúi voltak annak, hogy „egy szavazatszámláló nő 50 szavazólapot kevert bele egy olyan kupacba, amelyet nem fognak megszámolni, mert az a kupac papír a szavazástól távol maradt szavazóké volt”. November 5-én a bíró elutasította az óvást, azzal indokolva a döntését, hogy „nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy érvényes szavazólapok keveredtek a meg nem számolandók közé”. Georgia államban még nem ért véget a választás, 99 százalékos feldolgozottságnál mindössze tízezer szavazat választja el a két elnökjelöltet: Biden eredménye 49,5, Trumpé 49,3 százalék jelenleg.

Arizona: nem működött a számítógép

Szombaton a Trump-kampánycsapat szintén jogi úton tiltakozott az ellen, hogy érvényes voksok vesztek el Arizonában, amikor az elektronikus szavazás során – több szavazókörzeti felügyelő és az érintett szavazók beszámolója szerint – a számítógép nem működött. A feljelentést vizsgálja az arizonai bíróság, de az állam demokrata kormányzó-helyettese szerint ez is „csak egy kétségbeesett kiáltás a republikánus vesztes részéről”. A hivatalos eredmény szerint Biden 49,5:49 százalék arányú győzelmet aratott Arizonában, 17 ezer szavazattal kapott többet Trumpnál.

Eljuthat-e Trump a legfelsőbb bíróságig?

Múlt szerdán Donald Trump bejelentette, hogy „a választásokon tapasztalt csalások miatt a legfelsőbb bíróságig is elmegy, ha kell”. Ha egy jelölt a választás kimenetelét vitatja jogi úton, akkor a peres dosszié csak több szűrőn keresztül juthat a legfelsőbb bíróság asztalára. Első lépésként az állami bíróság kell, hogy helyt adjon a keresetnek, és a helyi bíróság rendeli el az újraszámlálást. Ha a vita az újraszámlálás után is folytatódik, a legfelsőbb bíróság csak ekkor lép be a peres folyamatba. – Jelenleg nincs általános legfelsőbb bírósági gyakorlat vitatott választási eredményekkel kapcsolatban. Nem mindennapos esetről van szó, és biztos, hogy csak akkor foglalkozik vele a legfelsőbb bíróság, ha nagy horderejű kérdésről van szó” – tájékoztatta a Fox News csatornát Richard Briffault, a Columbia Egyetem jogi professzora. Az amerikai elnökválasztások során eddig mindössze egy esetben kellett az amerikai legfelsőbb bíróságnak a témában állást foglalnia, az emlékezetes esetben még 2000-ben, amikor a floridai szavazatok újraszámlálása megfordította a választások kimenetelét, és végül a republikánus George W. Bush lett az Egyesült Államok 43. elnöke, a Floridát, és így az elnökválasztást végül mégis elvesztő demokrata Al Gore-ral szemben.