Szabadlábra helyezik a franciaországi támadások elkövetőit

Franciaországban csaknem egymillió szélsőséges iszlamista megfigyelésére lenne szükség.

Tüntetés a Charlie Hebdo megtámadása ellen

Párizs, Nizza, Strasbourg, templomok, karácsonyi vásárok, koncertek, a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségi épülete – azok a francia városok, helyszínek és események, ahol az elmúlt öt évben szélsőséges iszlamisták által végrehajtott terrortámadás történt. A merényletekben közel 250-en vesztették életüket, Franciaország pedig a mai napig küzd a radikális muszlimokkal.

– Az Európai Unió és az európai államok nem igazán készültek fel a terrortámadásokra

– mondta ezzel kapcsolatban Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója a nemrég megrendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája Franciaország és az iszlamista terrorizmus volt.

A szakértő szerint az Európai Rendőrségi Hivatal már a 2012-es iszlamista terrorakciót megelőzően, 2011-ben felhívta az unió figyelmét arra, hogy a szélsőségesek súlyos problémát jelenthetnek, azonban ezzel kapcsolatban komolyabb intézkedés eddig nem volt. Habár az európaiak kivándorlása és az Iszlám Állam terrorszervezethez való csatlakozásuk már 2011-ben megkezdődött, erre vonatkozó intézkedés csupán három évvel ezelőtt, 2017 márciusában történt.

– Az elmúlt öt évben a kormányok a megelőzésre helyezték a hangsúlyt, és a hatóságok arra törekszenek, hogy a szerveződő terrorakciókat minél előbb felderítsék

– magyarázta a kutató.

Habár az öt évvel ezelőtti párizsi merényletsorozattal kapcsolatos pereket még csak idén szeptemberben indították el, az azt megelőző évek során elfogottak közül több terrorista hamarosan szabadlábra kerülhet. Fejérdy Gergely, a KKI kutatója szerint 2015 előtt Franciaországban jóval kisebb mértékű büntetéseket szabtak ki az iszlamista terroristákra, többnyire mindössze hat–nyolc év letöltendő börtönbüntetést kaptak.

– Idén eddig 63 személyt helyeztek szabadlábra, és ez további húsz fogvatartott esetében folyamatban van. Jövőre hetvenen, az azt követő évben mintegy ötvenen, majd 2023-ban akár harmincan is szabadulhatnak

– tette hozzá a szakértő.

Az öt évvel ezelőtti támadásokat öngyilkos merénylők hajtották végre, és terrorszervezetek tevékenységeihez köthetők. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy az elmúlt hónapok akciói újfajta trendet követnek: a támadók egyedül hajtják végre a támadásokat, és egyszerűen hozzáférhető eszközöket – többnyire lőfegyvereket vagy késeket – használnak. A merénylők előzetes munkája azonban így is nyomon követhető, hiszen a környezetükben megtalálhatók a szélsőséges iszlamisták csoportjai.

– Az európai dzsihadisták célpontjai zsidó vagy keresztény szimbólumok, a hatóság képviselői és civilek

– tette hozzá.

Fejérdy Gergely arról is beszélt: Franciaországban meglehetősen magas a radikális iszlámmal szimpatizálók száma, ez a csoport a muszlim kisebbség mintegy 750 ezer tagját teszi ki, akik közül a francia hatóságok körülbelül 15 ezer személyt próbálnak rendszeresen megfigyelni. Habár a 2015-ös támadássorozat óta Párizs csaknem kétszer annyi pénzt fordít az iszlamista terrorizmus megelőzésére, mint korábban, így sem tudnak kiszűrni mindenkit, aki veszélyt jelenthet a társadalomra.

– A támadásoknál az első lépés az internetes propaganda, a közösségi hálón keresztüli összekapcsolódás

– tette hozzá a kutató. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a terrormerényletek megszervezésének fő színterei az online platformok.

A 2017 utáni támadások többségére jellemző, hogy olyan személyek – gyakran illegális bevándorlók – vesznek részt bennük, akiket nem figyelnek meg a hatóságok. Macron az október 29-i nizzai terrortámadást követően jelentette ki először, hogy a nem hivatalos úton Európába érkezőkkel együtt szivároghatnak be az iszlamista terroristák Franciaországba.