– Egy világjárvány közepén vette fel a mandátumát, mégpedig egy távmunkában működő Európai Parlamentben. Mik a várakozásai a következő időszakra vonatkozóan?
– Valóban nehéz időszakban kezdtem meg a munkát az EP-ben, ez nyilván megszabja az előttünk álló ügyek fontossági sorrendjét is. Az év elsőrendű feladata természetesen a koronavírus-járvány megfékezése lesz, politikai pártállástól függetlenül ezt kell segítenie mindenkinek. Kézenfekvő lenne, hogy az EU legyen a védekezés motorja, de ahogy azt az első hullám idején már tapasztalhattuk, globális kihívásokra nem feltétlenül a globális válaszok a leghatékonyabbak, a lokális, állami szintnek is rugalmasnak kell lennie. Itt van például az unió vakcinabeszerzése, ami akadozik, ezért Magyarországnak is arra kell készülnie, hogy máshonnan is képes legyen beszerezni az oltást.
A magyar emberek egészsége az első, ezért tartom roppantul károsnak a hazai ellenzék oltásellenes riogatásait. Csak úgy tudjuk minél hamarabb magunk mögött tudni az egészségügyi és gazdasági válsághelyzetet, ha minden lehetséges beszerzési forrást mérlegelünk.
És aki akárcsak az egyik bevizsgált vakcina kapcsán mesterséges kétségeket kelt, vagy a bevizsgálás alatt már jó előre szándékosan bizonytalanságot generál, az valójában az egész oltási kampány sikerességét kockáztatja.
– A jogi és a foglalkoztatási szakbizottságok tagja lesz az EP-ben. Pontosan milyen szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik majd?
– Mindkét szakbizottság várhatóan a figyelem előterébe kerül az elkövetkező időszakban, stratégiai jelentőségű kezdeményezésekkel kapcsolatosan kezdődik meg a munka 2021-ben. A jogi bizottságban folytatjuk a munkát azzal a céllal, hogy az uniós intézmények működésük során ne lépjék túl azokat a jogi kereteket, amelyeket a szerződések előírnak.
Jelenleg egy uniós intézménynek semmilyen jogkövetkezménnyel sem kell szembenéznie abban az esetben, ha szembefordul a szerződésekkel vagy megsérti az unió működésének alapelveit. Leginkább az Európai Parlament balliberális képviselői részéről tapasztalhatóak törekvések a lopakodó hatáskörbővítésre.
Folyamatosan a tagállamokon kérik számon a jogállamiságot, holott azokat az uniós szerveknek ugyanúgy be kellene tartaniuk.
– Csak a jogállamiság lesz a szakbizottsági munka fókuszában?
– Nem, párhuzamosan zajlik majd az Európai Bizottság által tavaly év végén bemutatott, a digitális szolgáltatásokról szóló javaslatcsomaggal kapcsolatos munka is. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az online platformok működésére stabil jogi keretet hozzunk létre, különös figyelemmel arra, hogy korlátok közé szorítsuk ezen high tech-impériumok azon gyakorlatát, mely súlyosan sérti a szólásszabadság elvét.
Nem pusztán politikai sérelmekről van szó, hiszen a korlátozásokkal valójában a felhasználókat zárják buborékba és fosztják meg őket a szabad tájékozódás lehetőségétől. Különösen előremutató fejlemény ezek kapcsán, hogy az Igazságügy Minisztériumban 2020 tavaszán létrejött a Digitális Szabadság Bizottság.
