Törökország elássa a csatabárdot

Erdoğan ismét látványosan közeledne nyugati szövetségesei felé. A migrációs alkut is újratárgyalnák.

BRUSSELS, BELGIUM - JANUARY 21: Foreign Minister of Turkey Mevlut Cavusoglu (L) meets with European Commission President Ursula Von Der Leyen (R) and European Commissioner in charge of Neighborhood and Enlargement Policy, Oliver Varhelyi (C) in Brussels, Belgium on January 21, 2021. European Commission/Pool / Anadolu Agency Fotó: European Commission/Pool

– sorolta a körülményeket, amelyek az elnök békülékenyebb hangnemét indokolták. Mégis úgy vélte, ha néhány gesztus várható is, Ankara részvétele a regionális ügyekben nem fog érdemben megváltozni.

Ellenségkép

Változik viszont a közhangulat, az elmúlt esztendők ellenségeskedései nem múlnak el nyomtalanul. A Kadir Has Egyetem éves felméréséből kiderült, a törökök szűk többsége még mindig támogatja az uniós csatlakozást, de az öt-hat évvel ezelőtti lelkes reménykedés jócskán alábbhagyott.

Beszédes, hogy a megkérdezettek 60,5 százaléka a NATO-szövetséges Egyesült Államokat nevezte meg az országra leselkedő legnagyobb fenyegetésként, bár a tendencia éppen javuló, két évvel ezelőtt még nyolcvan százalék nyilatkozott hasonlóan.

Az élbolyban Izrael és Örményország után ott van számos európai tagállam, Franciaországra, Németországra, az Egyesült Királyságra is a legfőbb veszélyforrásként tekint a többség. Közben a baráti országok között az első tízben az egyetlen európai Ukrajna. Habár néhány borúlátó forgatókönyv már Törökország elkötelezettségét a NATO-ban is megkérdőjelezi, a felmérés szerint a katonai szövetség támogatottsága magas, 48 százalék fölött, miközben csak 13,7 százalék elutasító. – A NATO megítélése mindig is csapongó volt Törökországban, hiszen annak legnagyobb hatalma a török társadalom széles rétege által kritizált Egyesült Államok. Jellemzően akkor erősödött meg a szervezet támogatottsága – amely még a jelenlegi mérések szerint sem alacsony –, amikor komolyabb veszély fenyegette az országot. Az utóbbi évek külhoni hadműveletei, katonai sikerei pedig éppen azt a képet erősítik, hogy az ország egyedül is képes megvédeni magát – fűzte hozzá az eredményekhez Egeresi Zoltán.

Török járőr Szíriában. A külföldi hadműveletek szép sikereket értek el
Fotó: Rodi Said / REUTERS/

A közeledést tehát majd otthon is „el kell adni”, de a „mosolydiplomácia” egyelőre, úgy tűnik, működik. Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn járt Ankarában, ahol nagy vállveregetések közepette biztosították egymást a kölcsönös együttműködés fontosságáról. Mevlüt Çavuşoğlu tegnap látogatott Brüsszelbe, ahol számos vezetővel, köztük Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztossal is találkozott. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – török meghívásra – pedig még januárban felkeresik Törökországot.

Az ígéret szép szó

Törökország és az Európai Unió 2016-ban kötött megállapodást, amelynek értelmében minden Görögországba illegálisan érkező szíriai migránst visszafordítanak, cserébe az unió legálisan átvesz egy másikat. A rendszer nem igazán működik, a kitoloncolás és befogadás akadozik, de hatékony: a bevándorlás ebből az irányából jelentősen visszaszorult. Az alkuban az Európai Unió három- plusz hárommilliárd eurót ígért a Törökországban élő négymillió menekült ellátására, valamint belengette a vízummentesség és a vámunió megújításának lehetőségét.

A pénzt nem a török államkasszába, hanem konkrét feladatokra fizetik. Tavaly év végére a teljes összegnek „találtak helyet”, de még csak nagyjából négymilliárd eurót fizettek ki.

Ez eltörpül a menekültek költségei mellett, Ankara nyilvánvalóan szeretne több pénzhez jutni.

Törökország kb négymillió menekültnek ad otthont. Többségük nem táborokban él.
Fotó: MTI

A másik két ígéret pedig még napirenden sincs. Ennél égetőbb ügy a Földközi-tenger keleti medencéjében a vita elsősorban Görögországgal és Ciprussal a tengerek feletti joghatóságról. A mélyben jelentős földgáz- és kőolajkincsek lapulnak, a tortából pedig Törökország is szeretne egy szeletet. – Jelentős és pozitív előrelépést jelent a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus tárgyalásos megoldásának folytatása a török és a görög fél között, azonban az emberi jogok helyzete Törökországban továbbra is aggodalomra ad okot – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője Brüsszelben, tegnap. Borrell Mevlüt Çavuşoğluval tervezett brüsszeli megbeszéléseit megelőzően adott nyilatkozatában hangsúlyozta, az Európai Unió Törökországgal ápolt kapcsolatait illetően derűlátóan kezdte a 2021-es évet.