Drámai a helyzet: megtelnek a kórházak Brazíliában

Negyedik egészségügyi miniszter, a koronavírussal viccelődő elnök, összeomló kórházi rendszer és világszinten magas halálozási arány. Hetek óta Brazília válságos helyzetétől hangos a dél-amerikai sajtó, amiért sokan a brazil vírusvariánst okolják, míg mások Jair Bolsonaro elnök politikáját, de a kérdés ennél jóval összetettebb.

TOPSHOT - Aerial picture showing a burial taking place at an area where new graves have been dug up at the Nossa Senhora Aparecida cemetery in Manaus, in the Amazon forest in Brazil, on April 22, 2020. - The new grave area hosts suspected and confirmed victims of the COVID-19 coronavirus pandemic. More than 180,000 people in the world have died from the novel coronavirus since it emerged in China last December, according to an AFP tally based on official sources. (Photo by Michael DANTAS / AFP) Fotó: AFP

Míg a világ legtöbb országában a korlátozásoknak és az oltóprogramok megkezdésének köszönhetően valamelyest kontroll alá került a Covid–19-járvány, Brazíliában valami egészen más történik. Dél-Amerika legnépesebb országában múlt héten újabb rekordot döntött a halálozások száma:

pénteken 2815 ember vesztette életét, ami a márciusi csúcsot is meghaladja. A 210 milliós lakosú országban eddig 11,6 millió ember betegedett meg és közel 290 ezer ember lett a vírus áldozata.

A sajtó hetek óta arról tudósít: összeomlóban a brazil egészségügy, megteltek a kórházak, és nincs elég oltóanyag sem. Országos szinten 80 százalékos telítettségűek a kórházak intenzív osztályai, ám akadnak olyan államok, ahol egyetlen ágy sincs már szabadon. „A járvány felgyorsulása bizonyos államokban a kórházi rendszer összeomlását eredményezi, s ez hamarosan egész Brazíliára érvényes lesz. A lassú lépések rövid távon ezt a forgatókönyvet vetítik előre” – fogalmazott múlt héten közzétett levelében Carlos Lula, a szövetségi államok egészségügy minisztereit tömörítő szervezet (Conass) elnöke. Az oltásokat illetően egyelőre csak a lakosság 4,6 százaléka kapta meg az első dózist, bár ez is 10 millió főt jelent.

Jelenleg az AstraZeneca és a kínai CoronaVac vakcinákkal oltanak, előbbi esetében ráadásul kétségeket okoztak az utóbbi hetekben regisztrált vérrögképződések, ami tovább lassította az oltást.

Gyorsan terjed a brazil variáns

Felmerül a kérdés, hogy mégis mi okozza Brazíliában a súlyos helyzet kialakulását, amire több válasz is létezik. Egyrészt az országban megjelent egy új, a nemzetközi sajtóban csak brazil variánsként emlegetett mutáció.

Szakértők szerint ez a variáns gyorsabban terjed, mint a korábbi változatok, és azokat is megfertőzi, akik már átestek a betegségen, tehát jelen volt az ellenanyag a szervezetükben.

A kutatások ugyanakkor igazolták, hogy az eddig kifejlesztett oltóanyagok védelmet jelentenek a brazil variánssal szemben is. Tehát az oltóanyag megoldást jelenthet a jövőben a mutációval szemben, ám az újabb szállítmányokra még hónapokat kell várni.

Az elnök nem záratja le az országot

Másrészt sokan okolják Jair Bolsonaro jobboldali elnök politikáját, aki a járvány kezdete óta ellenzi a lezárásokat, úgy véli ugyanis, a gazdasági kár nagyobb, mint amit maga a vírus okozhat. Bár Bolsonaro eleinte „egyszerű náthának” titulálta a vírust, az utóbbi hónapokban változtatott hozzáállásán:

nyilvánosan maszkot kezdett hordani és újabb vakcinaszállítmányokat rendelt.

Szakértők szerint azonban nem várható komoly változás az elnök politikájában. „Az alapvető irányvonalát nem változtatta meg. Ez csak egy stratégiai visszavonulás. A koalíciós partnerek nyomására cselekszik jelenleg, mivel a vírushelyzet kicsúszott az irányítás alól” – vélekedett Geraldo Monteiro, a Rio de Janeiro Állami Egyetem politológusa a Buenos Aires Times című lapnak.

Erről tanúskodnak az elnök megnyilvánulásai is. A „trópusi Trumpnak” is nevezett vezető az elmúlt hetekben például arra kérte a lakosságot, „fejezze be a nyafogást a vírus miatt”, míg korábban azzal viccelődött, „nem oltatja be magát a vírus ellen, mert a vakcina a végén még aligátorrá változtatná”.

Bolsonaro nemrég arra kérte a legfelsőbb bíróságot, hogy szüntesse meg azokat a járványügyi korlátozásokat, amelyeket a szövetségi államok vezettek be. Az elnök már többször felszólalt a polgármesterek, illetve szövetségi kormányzók intézkedései ellen.

„Azt mondják, hogy életeket mentenek, miközben veszélyeztetik a lakosságot. Hogyan mentenék meg az életüket, hogy ha közben éheznek?”

– tette fel a kérdést.

Negyedik egészségügyi miniszter

A brazil egészségügy problémájához hozzájárulhat az is, hogy nincs megfelelő irányítás. Múlt szerdán a negyedik egészségügyi miniszter lépett posztjára a járvány kezdete óta. Marcelo Queiroga kardiológus Eduardo Pazuello tábornok helyét vette át, akit népszerűtlensége miatt váltottak le tíz hónap után. Pazuello sokak szerint elbagatellizálta a járvány jelentőségét, és igyekezett visszatartani a halálozási arányokról szóló információkat.

„Mostantól jó úton vagyunk, a vírus elleni agresszívabb harc korszaka jön”

– mondta Bolsonaro az új miniszter beiktatásakor. „Amikor Queiroga megkapja tisztségét, a járvány a legsúlyosabb ponton áll majd. Javaslatom számára: ne akadályozza az ország lezárását” – írta múlt héten a Twitter közösségi oldalon João Gabbardo, São Paulo járványügyi szervének vezetője. A várakozásokat azonban Queiroga sem váltja be: az új miniszter felszólította a lakosságot, hogy hordjanak maszkot, mossanak kezet, ám nem szorgalmazta a teljes lezárást vagy a korlátozások szigorítását.

Jövőre elnököt választ Brazília

Jövőre választásokat tartanak Brazíliában, így a járványügyi védekezést a politikai célok is alakítják. Erről számolt be Ludhmila Abrahão Hajjar kardiológus, aki Bolsonaro eredeti kiszemeltje volt az egészségügy-miniszteri posztra. A professzor asszony az elnökkel való egyeztetés után nézeteltérésekre hivatkozva utasította el a felkérést.

A Poder 360 brazil lapnak arról nyilatkozott, hogy Bolsonaro jelezte, „elrontaná az újraválasztási esélyeit, ha a szegény északi régiókban is lezárásokat vezetnének be, hiszen ezek jelentik elsődleges bázisát”.

Az elnök számára további fenyegetést jelent, hogy a legfelsőbb bíróság néhány napja felmentette a korrupciós vádak alól legnagyobb ellenfelét, Luiz Inácio Lula da Silva volt elnököt, aki előtt így megnyílt az út a 2022-es választásokra. Lula már többször felszólalt Bolsonaro járványügyi politikája ellen, és a kamerák előtt adatta be magának az oltóanyagot.

A népszerű politikus Joe Biden amerikai elnököt arra kérte, hogy hívjon össze egy G20-találkozót és szerezzenek be vakcinákat Brazília számára.

„Bident kérem, mert nem bízom a saját kormányomban. Donald Trumpot nem kérném erre, de Biden fellélegzést jelent a demokrácia számára”

– fogalmazott Lula. Mivel az Egyesült Államokból már demokrata szelek fújnak, Bolsonaro nem tudhatja maga mellett korábbi támogatóját, Donald Trump volt elnököt, ami tovább ronthatja esélyeit a választáson – legalábbis a nemzetközi sajtó ezt sugallja.

A lakosság felét segítő mentőcsomag

Az érem másik oldaláról azonban keveset beszélnek a nyugati világban. Dél-Amerikában a teljes lezárás korántsem olyan egyszerű kérdés, hiszen a szociális háló fejlettsége meg sem közelíti az európait. Milliók élnek a „rendszeren kívül”, pusztán a napi betevőjüket jelentő néhány dollárt keresve meg. Márpedig a járvány nyomán – a mérsékelt korlátozások ellenére is – teljes gazdasági szektorok omlottak össze, így millióknak szűnt meg a munkahelye.

Ilyenkor a segélyprogramok jelentik a megoldást a dél-amerikai országokban, melyek általában a baloldali nacionalista kormányok sajátjai.

Bolsonaro ugyanakkor tavaly hatalmas mentőcsomagot indított útjára, mely a szegényebb rétegek számára csökkentette a járvány súlyos hatásait. A segélyből a lakosság közel fele részesült, az ország GDP-jének 10,4 százalékát költötték rá. „Tavaly Dél-Amerikában Brazília vezette be a legbőkezűbb segélyprogramot, azonban nem ez az ország volt a legjobb anyagi helyzetben. Egy év távlatában már talán látni fogjuk majd a hosszú távú hatásokat” – mondta a BBC-nek Marcelo Neri brazil közgazdász, az FGV kutatóintézet munkatársa arról, mit jelent majd a mentőcsomag az állami költségvetés számára.

Tehát a kérdés korántsem fekete-fehér. Miközben Bolsonarót a közvélemény-kutatások szerint a népesség több mint fele elutasítja, a helyi tudósítások szerint a lakosság nagy része nem támogatja a lezárásokat sem. Lula népszerűsége megugrott az utóbbi hetekben, ám a jelenlegi elnökkel fej fej mellett állnak a népszerűségi listán. Látható, hogy a járvány mellett a szegénység is legalább ennyire súlyos probléma az országban. E kérdések kezelése alapján a jövőre esedékes választást a brazil lakosság fogja eldönteni, és véleményük korántsem kőbe vésett.