Az is elképzelhető, hogy mindkét „renitenskedő” párt távozik. Ez esetben 70 képviselővel, kisebbségben tovább kormányozhat az OĽaNO és a Sme Rodina. Bár a magyar parlamentarizmus történetében ez szokatlan jelenség, Szlovákiában nem az. A jobbközép Dzurinda-kormány 2003 és 2006 között három évig kisebbségből irányította az országot, volt ugyanis néhány ellenzéki képviselő, aki rendszeresen vele szavazott. Erre most valószínűleg nem fog sor kerülni, ugyanis ha a két távozó párt az ellenzékkel szavaz, bizalmatlansági okokra hivatkozva simán megbuktatják a kabinetet, így előre hozott választások jöhetnek. Sulík egyelőre azt mondja, ezt szeretnék elkerülni, nem akarnak előre hozott választást.
Talán a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Igor Matovič bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, amelyet szinte biztosan elveszít, amennyiben viszont ügyesen kommunikálja saját bukását, akár politikai tőkét is kovácsolhat az egészből.
Ha a kabinetet bizalmatlanság miatt leváltják, a köztársasági elnök, Zuzana Čaputová ideiglenesen azonnal újra megbízhatja Igor Matovičot, hiszen az ország nem maradhat kormány nélkül. Ebben az esetben Čaputová szerepe értékelődne fel, hiszen a „béna kacsaként” funkcionáló kormány jogköre alaposan beszűkülne, a köztársasági elnöké azonban megerősödne, ő bízhatná meg az új miniszterelnököt is.
Van még egy érdekes, ám egyelőre igen valószínűtlennek tűnő lehetőség. Amennyiben a legkisebb koalíciós párt, a stabilan parlamenten kívül mért Za ľudí megriad az utolsó pillanatban, és nem áll bele a konfliktusba, csak az SaS politikusai távoznak a kormányból. Ezzel a koalíció elveszítené ugyan alkotmányos többségét (ez a szlovák törvények szerint három ötödös többség, azaz 90 képviselő), de a 150 fős szlovák törvényhozásban így is megmaradna az egyszerű többségük.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!