Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Több mint száz, nyugalmazott török admirális nyilatkozatban ítélte el az Isztambul-csatorna építési tervét, és a montreux-i egyezmény betartásának a fontosságára szólította fel a hatóságokat. Recep Tayyip Erdoğan török elnök élesen bírálta az aláírókat, államcsíny jeleit látva a nyilatkozatban.
– Az nem elfogadható, hogy 104 admirális egy éjszaka összejön, és kinyilvánít egy ilyen dokumentumot
– jelentette ki Erdoğan hétfő délután egy sajtókonferencián. „Ez nem nevezhető szólásszabadságnak. Ez rágalmazás a török fegyveres erőkkel szemben, még akkor is, ha a nyilatkozatot nyugalmazott tengernagyok írják alá” – idézte az elnök szavait a török Daily Sabah. Az admirálisok nyilatkozata előtt az építkezést levélben 126 volt török nagykövet is elítélte. A tiltakozók közül többen azóta előzetes letartóztatásban vannak.
A Földközi-tenger és a Fekete-tenger között jelenleg csak egy átjáró létezik: a hajók előbb az Égei-tengerre jutnak, majd a Dardanellákon keresztül a Márvány-tengerre, végül onnan a Boszporuszon keresztül érkeznek a Fekete-tengerre. A törökök által megálmodott, 45 kilométeres, mesterséges csatorna a Boszporusz tengerszorostól nyugatra épülne, és így egy újabb útvonalat biztosítana a Márvány-tenger és a Fekete-tenger között. Az Isztambul-csatorna terve régóta napirenden van Törökországban: a modern kori tervek a kilencvenes években merültek fel, de maga az ötlet még Nagy Szulejmán szultán idejére, a XVI. századra nyúlik vissza.
A Boszporusz a világ egyik legforgalmasabb tengeri átjárójának számít, amelyen évente 40-50 ezer hajó halad át. Összehasonlításul: ez a mennyiség a háromszorosa a Szuezi-csatorna és négyszerese a Panama-csatorna forgalmának. A Boszporuszon mintegy 120-130 hajó halad át minden egyes nap, a tervek szerint az új csatorna valamivel többet, akár 160-180 hajót tud majd átengedni.
Ha elkészül, a 15-20 milliárd dollárra becsült projekt lehet Erdoğan korszakának legnagyobb építési projektje. Erdoğan még 2011-ben jelentette be a csatorna építését, ám a konkrétumokig egy évtizedet kellett várni: a török kormány végül a múlt héten hagyta jóvá az építési terveket. Az építkezés felgyorsításához végül a Szuezi-csatornán történt, március végi feltorlódás is hozzájárulhatott. Ha minden a kitűzött céloknak megfelelően halad, az ambiciózus projekt 2026-ra készülhet el.
Mindez egyébként tökéletesen illeszkedik Ankara geopolitikai terveihez:
Törökország egy világkereskedelmi központtá szeretne válni, amely fontos szerepet tölthet be mind a kelet–nyugat irányú, mind az észak–dél irányú áruforgalom esetében.
A csatornának az egyre növekvő világkereskedelem fényében valóban lenne értelme, az építkezés nemzetközi megítélése azonban a montreux-i egyezménybe ütközik.
Az 1936-ban elfogadott montreux-i egyezmény a régió egyik alapvető biztonsági dokumentumának számít. Az egyezmény kötelezte Törökországot az ellenőrzése alatt álló tengerszorosok (Boszporusz és a Dardanellák) demilitarizációjára, és garantálta a civil hajók akadálytalan, szabad mozgását. A kereskedelmi hajók áthaladásáért Törökország csak egy rögzített, alacsonyabb díjat szedhet, ám cserébe elismerték a szorosok feletti török fennhatóságot. A hadihajók mozgását ugyanakkor korlátozták: békeidőben csak a fekete-tengeri államok hadihajói közlekedhetnek a szorosokon keresztül, minden más ország csak komoly méretbeli és időbeli korlátozásokkal.
Hadiállapot időszakában ugyanakkor Törökország teljesen a belátása szerint használhatja a Boszporuszt és a Dardanellákat, akár ki is tiltva onnan a külföldi hadiflottákat.
2018 januárjában az akkori török miniszterelnök, Binali Yıldırım kijelentette, hogy az Isztambul-csatorna nem tartozik majd a montreux-i egyezmény rendelkezései alá, és a jelek szerint ehhez azóta is tartja magát a kormány. Ha ez valóban így lesz, akkor Ankara potenciálisan befolyással tud lenni a kereskedelmi hajók áthaladására a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között, jelentősen emelheti a díjakat, ráadásul a hadihajókra vonatkozó korlátozások is érvényüket vesztik az új csatornán.
Ha van olyan ország, amelynek a biztonsági érdekeivel kifejezetten ellentétes lenne az Isztambul-csatorna megépítése, akkor ez Oroszország.
Az orosz szakértők szerint az Ankara által megálmodott csatorna teljesen felboríthatja a térség geopolitikai viszonyait, és a Fekete-tenger militarizációjához vezet. Ettől tartanak egyébként az ellenző nyilatkozatot aláíró török admirálisok is: szerintük a montreux-i egyezmény megkerülése hosszú távon háborúba sodorhatja az országot.
Törökország a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik, és habár a montreux-i egyezmény értelmében szabadon manőverezhetnek a térségben, ezt már nem tudják megtenni például az amerikai vagy a francia szövetséges anyahajók. Ha lenne ugyanakkor egy olyan tengeri átjáró a Fekete-tenger felé, amely nem esne az egyezmény alá, mindjárt más volna a helyzet. Azt is fontos látni, hogy az Isztambul-csatorna csak a Márvány-tengerről biztosítana alternatív útvonalat, de oda jelenleg kizárólag a Dardanellákon keresztül vezet az út. Ez azonban valóban csak politikai akarat kérdése: a Gallipoli félsziget átvágásához csupán öt kilométer hosszú csatornára van szükség a Dardanellák megkerüléséhez, amelynek az építési költsége is jóval kevesebb lenne, mint a jelenlegi projekt.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Salvini szerint hidakat kell építeni és a megbékélést segíteni a közel- keleti térségben.
Nem hozta el a beígért békét és prosperitást, most már nemcsak Magyarország, hanem sok más állam a szuverenitás, hagyományos értékek, kereszténydemokrácia felé fordulva keresi boldogulását – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója Tusnádfürdőn.
Ilie Bolojan román kormányfő Bukarestben fogadta a magyar miniszterelnököt.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Salvini szerint hidakat kell építeni és a megbékélést segíteni a közel- keleti térségben.
Nem hozta el a beígért békét és prosperitást, most már nemcsak Magyarország, hanem sok más állam a szuverenitás, hagyományos értékek, kereszténydemokrácia felé fordulva keresi boldogulását – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója Tusnádfürdőn.
Ilie Bolojan román kormányfő Bukarestben fogadta a magyar miniszterelnököt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Salvini szerint hidakat kell építeni és a megbékélést segíteni a közel- keleti térségben.
Nem hozta el a beígért békét és prosperitást, most már nemcsak Magyarország, hanem sok más állam a szuverenitás, hagyományos értékek, kereszténydemokrácia felé fordulva keresi boldogulását – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója Tusnádfürdőn.
Ilie Bolojan román kormányfő Bukarestben fogadta a magyar miniszterelnököt.
A New York-i kerületi ügyészség visszaszolgáltatott egy felbecsülhetetlen értékű, 1675-ben írt kéziratot Magyarországnak.
Az lehet sikeres a politikában, akinek van egy magával ragadó története – hangzott el Tusványoson egy panelbeszélgetésen.
Az IDF hivatalosan is lezárta a vizsgálatot, amely a gázai Szent Család katolikus templomot érő katonai csapás körülményeit tisztázta.
Az új hallgatók több mint 80 százaléka állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Csaknem hétezer hallgatót vettek fel.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
