Már békülne az Európai Unió és Törökország

A migrációról, a kereskedelemről és a vámunióról tárgyaltak az uniós vezetők a török elnökkel.

Ankara, 2021. április 6. A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfõ (k) fogadja Charles Michelt, az Európai Tanács (b) és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét az ankarai elnöki palotában 2021. április 6-án. MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája Fotó: -

Törökországba látogatott kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy Recep Tayyip Erdoğan török államfővel tárgyaljanak az uniós–török kapcsolatokról. A személyes egyeztetésre éppen azt követően került sor, hogy egy héttel korábban a politikusok megállapodtak abban, újraindítják a felek közötti együttműködést, elsősorban a migráció és a kereskedelem terén.

– Az Európai Unió kész konkrét menetrendet felállítani a gazdaság és a bevándorlás, valamint a társadalmak közötti kapcsolatok erősítése érdekében

– fogalmazott Charles Michel a háromórás tanácskozást követően, melyen jellemzően az uniós csatlakozás kérdése azonban szóba sem került.

Az Európai Bizottság elnöke pedig arról beszélt, a látogatás célja az volt, hogy lendületet adjon az Európai Unió és a Törökország közötti kapcsolatoknak, továbbá olyan kérdéseket tárgyaljanak meg, amelyek mindkét félnek előnyösek. Az ankarai találkozón felmerült az 1995 óta hatályban lévő vámunió korszerűsítésének lehetősége, a vízumszabályok liberalizálása, a szíriai menekülteknek szánt pénzek növelése, valamint a biztonsági és egészségügyi kérdésekről történő párbeszédek folytatása is.

– A támogatás fő prioritásai az alapvető humanitárius szükségletek, az oktatás és az egészségügyi ellátás lesznek. Az EU-s támogatásnak a jövőben egyre inkább azt kellene lehetővé tennie, hogy a menekültek maguk tudják előteremteni a megélhetésüket

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen, utalva a 2016 márciusában kötött úgynevezett migrációs alku bővítésének lehetőségére.

A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfõ (k) fogadja Charles Michelt, az Európai Tanács (b) és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét az ankarai elnöki palotában.
MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

A közzétett képek és nyilatkozatok alapján a találkozó szívélyes hangulatban telt, pedig az Európai Unió és a tagjelölt Törökország közötti kapcsolatok az elmúlt években egyre feszültebbé váltak. Különösen miután Ankara hajókat küldött a Ciprus és Görögország partjainál húzódó vitatott hovatartozású vizekre, továbbá tavaly megnyitották a határokat az Európa felé tartó migránsok előtt. Habár Görögországnak sikerült megvédenie szárazföldi határait, az áradatnak pedig véget vetett a koronavírus-járvány, a viszony tovább romlott. A kapcsolatok mélyüléséhez vezetett az uniós tagállamok külügyminisztereinek tavaly novemberi megállapodása is, miszerint idén őszig meghosszabbították az Ankara elleni szankciókat: ezeket az intézkedéseket még 2019-ben fogadták el, amiért Törökország a Földközi-tenger Ciprushoz közeli, keleti térségében – az EU szerint jogellenesen – végzett tenger alatti földgázmezők után kutató fúrási tevékenységet.

Vita a Földközi-tenger keleti medencéjéről.

Minden jel arra utal azonban, hogy a felek elkötelezettek a kapcsolatok helyreállítása mellett, ugyanis Ankara nemrégiben tárgyalásokat kezdeményezett Athénnal, és arra is utalt, hogy a ciprusi helyzetet is rendezni kívánja. Az uniós tagállamok között azonban megoszlik a vélemény Ankarával kapcsolatban: Ciprus, Görögország és Franciaország keményebb irányvonalat sürgetnek, míg mások – köztük Németország és Magyarország – az együttműködésre helyezik a hangsúlyt.

– Ha Erdoğan nem akar együttműködni, akkor mindent blokkolni kell

– figyelmeztette a török államfőt egy uniós tisztségviselő.

Ilke Toygur, európai integrációval foglalkozó kutató is arra mutatott rá, hogy a keddi tárgyalások meglehetősen zűrös időkben folytak, a török elnöknek is szüksége van a külpolitikai sikerekre és a gazdasági fellendülésre. Ha minden menetrend szerint halad, két év múlva tartanak választásokat Törökországban, és a felmérések szerint Erdoğan népszerűsége egyre inkább csökken, két köztársaság párti politikus, Ekrem İmamoğlu isztambuli és Mansur Yavaş ankarai polgármester akár esélyes kihívóként indulhatna. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az mindkét ellenfél nagyobb eséllyel indulna, jelenleg 41 százalék körüli az államfő támogatottsága.

Törökországban a napokban az okozott botrányt, hogy a hatóságok hétfőn őrizetbe vettek tíz nyugállományú tengernagyot, miután közös nyilatkozatban közölték: aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben vita tárgyává vált hazájukban a Boszporusz és Dardanellák tengerszoros kizárólagos ellenőrzési jogait szavatoló, a hadihajók fekete-tengeri jelenlétét szabályozó 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény. A kényes ügy azonban az uniós vezetők találkozóján, úgy tűnik, nem került szóba.