Minden jel arra utal azonban, hogy a felek elkötelezettek a kapcsolatok helyreállítása mellett, ugyanis Ankara nemrégiben tárgyalásokat kezdeményezett Athénnal, és arra is utalt, hogy a ciprusi helyzetet is rendezni kívánja. Az uniós tagállamok között azonban megoszlik a vélemény Ankarával kapcsolatban: Ciprus, Görögország és Franciaország keményebb irányvonalat sürgetnek, míg mások – köztük Németország és Magyarország – az együttműködésre helyezik a hangsúlyt.
– Ha Erdoğan nem akar együttműködni, akkor mindent blokkolni kell
– figyelmeztette a török államfőt egy uniós tisztségviselő.
Ilke Toygur, európai integrációval foglalkozó kutató is arra mutatott rá, hogy a keddi tárgyalások meglehetősen zűrös időkben folytak, a török elnöknek is szüksége van a külpolitikai sikerekre és a gazdasági fellendülésre. Ha minden menetrend szerint halad, két év múlva tartanak választásokat Törökországban, és a felmérések szerint Erdoğan népszerűsége egyre inkább csökken, két köztársaság párti politikus, Ekrem İmamoğlu isztambuli és Mansur Yavaş ankarai polgármester akár esélyes kihívóként indulhatna. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az mindkét ellenfél nagyobb eséllyel indulna, jelenleg 41 százalék körüli az államfő támogatottsága.
Törökországban a napokban az okozott botrányt, hogy a hatóságok hétfőn őrizetbe vettek tíz nyugállományú tengernagyot, miután közös nyilatkozatban közölték: aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben vita tárgyává vált hazájukban a Boszporusz és Dardanellák tengerszoros kizárólagos ellenőrzési jogait szavatoló, a hadihajók fekete-tengeri jelenlétét szabályozó 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény. A kényes ügy azonban az uniós vezetők találkozóján, úgy tűnik, nem került szóba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!