Szaúd-Arábia erdőt varázsolna a sivatagból

A nagyszabású zöldprojektben akár Magyarország is főszerepet játszhat.

Visitors walk by a water canal beneath palm trees at the "Riyadh Oasis", a luxury retreat in the Thumamah desert on the outskirts of the Saudi capital, on February 1, 2021. - Well-heeled Saudis frolic in an artificial oasis built on salmon-coloured dunes, splashing cash domestically in a year-long pandemic lock-in that dovetails with government efforts to discourage citizens from splurging overseas. (Photo by Fayez Nureldine / AFP) Fotó: FAYEZ NURELDINE

Szaúd-Arábia az egyik legszárazabb ország a világon. Területén nincsenek állandó folyók és tavak, az éves csapadékmennyiség a legtöbb régióban nem haladja meg a száz millimétert, nyáron tikkasztó a hőség. Több mint kétmillió négyzetkilométerének alig 1,3 százalékát – más becslések szerint még ennyit sem – borítják erdőségek, azaz még a huszad akkora Magyarországon is több a zöld. És ezen nagyon szeretnének változtatni.

– Szaúd-Arábia a következő években tízmilliárd fát ültet az ország területén, és összesen ötvenmilliárdot a tágabb Közel-Keleten

– harangozta be nemrégiben Mohammed bin Szalmán a Zöld Szaúd-Arábia és a Zöld Közel-Kelet nevű programot. A szaúdi trónörökös bejelentését azzal indokolta, hogy a világ vezető olajkitermelőjeként vállalják a felelősséget a klímaváltozás elleni harcban, és szeretnének vezető szerepet játszani az elkövetkező zöldkorszakban is. Megfogalmazott céljai szerint az erdősítésen kívül 2030-ig ötvenszázalékosra emelnék a megújuló forrásokból előállított elektromos energia arányát. Beszédes, hogy a Közel-Keleten ez jelenleg nem éri el a hét százalékot sem.

Az, hogy a szaúdi koronaherceg személyesen jelentette be a nagyszabású terveket, már garancia arra, hogy nem csupán üres álmodozásról van szó, pénzt, paripát, fegyvert nem sajnálnak majd a programtól. Mégis, sivatagba erdőt telepíteni: okos ötlet ez?

Mohammed bin szalmán szaúdi koronaherceg új életet lehelne a sivatagba.
Fotó: Facebook

– Érdemes tudni, ahogyan a Szahara valamikor zöld volt, ugyanúgy az Arab-félszigetet is folyók szabdalták egykoron. Ezek maradványai műholdfelvételeken és más vizsgálatokon jól látszódnak. Az emberiség mai tudásával jó esélye van arra, hogy ezt részben helyreállítsa

– értékelte a bejelentés valóságtartalmát lapunknak Steier József. Az agrárszakmérnök emlékeztetett: a legfontosabb kérdés persze a vízkérdés, az öntözéshez szükséges elégséges mennyiség biztosítása, de ma már ez sem lehetetlen, léteznek erre technológiák, ahogyan a drasztikusan leromlott talajtani viszonyok is viszonylag gyorsan orvosolhatók megfelelő növénykultúrákkal és – többek között magyar – technológiákkal, szabadalmakkal.

Azt persze a szakember is aláhúzta, hogy Rijád óriási feladatra vállalkozott, amely azonban másnak is példaértékű lehet. – Egy hektárra nagyjából ötszáz fa telepíthető. Úgy képzeljük el, hogy a Duna-Tisza-közét jó félmilliárd fával már be lehetne ültetni – hozott egy szemléletes példát. A nagyságrendeket az is jól szemlélteti, hogy szaúdi számítások szerint, ha a projekt megvalósul, négy százalékkal csökken a globális károsanyag-kibocsátás. Ugyanakkor a szakértő sietett rámutatni, hogy a faültetés önmagában nem megoldás, hiszen a növény kiszáradhat, kivághatják, megehetik a vadak – ahogyan az afrikai Nagy zöld falnál is látszik.

– A sivatagot nem lehet „leigázni”, nem kísérleti terep. Ha valaki téved, azt gyorsan eltemeti a homok!

– figyelmeztetett.

Az Arab-félsziget erdősítésében akár a magyarok is főszerephez juthatnak. Steier Józsefnek már kész tervei vannak: az általa kifejlesztett smaragdfa nem csupán szárazság- és extrém hőmérséklettűrő, de 27-féle hasznosságú, és az ENSZ fenntartható fejlődés előírásainak is teljességgel megfelel. A növényt már sikerrel tesztelték Magyarországon és Marokkóban, sivatagban is, nemrégiben pedig az Egyesült Arab Emírségekben, amely már kapu lehet Szaúd-Arábiába is. A sivatag erdősítése viszont költséges munka, amire a szakember szerint is gondolni kell. Ezért az Afrikára kidolgozott Zöld Szahara programjában olyan összetett, egymásra épülő karbon klíma ültetvényeket, kvadrátrendszereket álmodott meg, amelyek nemcsak önfenntartók, de önfejlesztők, sőt még profitot is termelnek.

Magyarország számára más babér is teremhet. Éppen múlt héten ült össze a magyar–szaúdi gazdasági együttműködési kormányközi bizottság harmadszor, amelyen az agrárfejlesztést és a vízgazdálkodást a kiemelt területek között említették. Legközelebb – negyedszer – Rijádban tárgyalnak a felek.