Szaúd-Arábia az egyik legszárazabb ország a világon. Területén nincsenek állandó folyók és tavak, az éves csapadékmennyiség a legtöbb régióban nem haladja meg a száz millimétert, nyáron tikkasztó a hőség. Több mint kétmillió négyzetkilométerének alig 1,3 százalékát – más becslések szerint még ennyit sem – borítják erdőségek, azaz még a huszad akkora Magyarországon is több a zöld. És ezen nagyon szeretnének változtatni.
– Szaúd-Arábia a következő években tízmilliárd fát ültet az ország területén, és összesen ötvenmilliárdot a tágabb Közel-Keleten
– harangozta be nemrégiben Mohammed bin Szalmán a Zöld Szaúd-Arábia és a Zöld Közel-Kelet nevű programot. A szaúdi trónörökös bejelentését azzal indokolta, hogy a világ vezető olajkitermelőjeként vállalják a felelősséget a klímaváltozás elleni harcban, és szeretnének vezető szerepet játszani az elkövetkező zöldkorszakban is. Megfogalmazott céljai szerint az erdősítésen kívül 2030-ig ötvenszázalékosra emelnék a megújuló forrásokból előállított elektromos energia arányát. Beszédes, hogy a Közel-Keleten ez jelenleg nem éri el a hét százalékot sem.
Az, hogy a szaúdi koronaherceg személyesen jelentette be a nagyszabású terveket, már garancia arra, hogy nem csupán üres álmodozásról van szó, pénzt, paripát, fegyvert nem sajnálnak majd a programtól. Mégis, sivatagba erdőt telepíteni: okos ötlet ez?
Fotó: Facebook
– Érdemes tudni, ahogyan a Szahara valamikor zöld volt, ugyanúgy az Arab-félszigetet is folyók szabdalták egykoron. Ezek maradványai műholdfelvételeken és más vizsgálatokon jól látszódnak. Az emberiség mai tudásával jó esélye van arra, hogy ezt részben helyreállítsa
– értékelte a bejelentés valóságtartalmát lapunknak Steier József. Az agrárszakmérnök emlékeztetett: a legfontosabb kérdés persze a vízkérdés, az öntözéshez szükséges elégséges mennyiség biztosítása, de ma már ez sem lehetetlen, léteznek erre technológiák, ahogyan a drasztikusan leromlott talajtani viszonyok is viszonylag gyorsan orvosolhatók megfelelő növénykultúrákkal és – többek között magyar – technológiákkal, szabadalmakkal.
Azt persze a szakember is aláhúzta, hogy Rijád óriási feladatra vállalkozott, amely azonban másnak is példaértékű lehet. – Egy hektárra nagyjából ötszáz fa telepíthető. Úgy képzeljük el, hogy a Duna-Tisza-közét jó félmilliárd fával már be lehetne ültetni – hozott egy szemléletes példát. A nagyságrendeket az is jól szemlélteti, hogy szaúdi számítások szerint, ha a projekt megvalósul, négy százalékkal csökken a globális károsanyag-kibocsátás. Ugyanakkor a szakértő sietett rámutatni, hogy a faültetés önmagában nem megoldás, hiszen a növény kiszáradhat, kivághatják, megehetik a vadak – ahogyan az afrikai Nagy zöld falnál is látszik.
– A sivatagot nem lehet „leigázni”, nem kísérleti terep. Ha valaki téved, azt gyorsan eltemeti a homok!
– figyelmeztetett.
