„Szereptévesztésben van az Európai Parlament”

Még kézhez sem kapták Brüsszelben az összes tagállami helyreállítási tervet, az Európai Parlament máris beleszólást kérne magának azok kiértékelésébe. – Jogilag nincs lehetőség arra, hogy az EP a folyamatba a tájékozódáson kívül beleszóljon. Most mégis azt látjuk, hogy az eheti plenáris ülésen olyan határozat elfogadására készülnek, ami túlnyúlna ezen a jogosítványon. Hasonlót láthattunk a jogállamisági feltételrendszerről szóló vitában tavaly: az EP akkor az uniós források elosztását akarta átpolitizálni – fogalmazott lapunknak adott interjújában Győri Enikő azt követően, hogy az EP tegnap vitát is tartott a tagállami tervekről. A Fidesz európai parlamenti képviselőjét a magyar–uniós konzultációról terjedő álhírekről, a hazai helyreállítás sajátosságairól, valamint a jogállamisági vita lehetséges visszaköszönéséről is kérdeztük.

Fotó: Martin Lahousse

Győri Enikő szerint az uniós helyreállításnál is figyelemmel kell lenni a tagállami sajátosságokra Fotó: Martin Lahousse

– Számos EU-ország határozott úgy, hogy az uniós források vissza nem térítendő részére tart igényt, a hitelre viszont nem. A magyar esetben mi indokolta ezt a döntést?

– A jelenleg rendelkezésre álló információink szerint valóban mindössze hat-nyolc ország fontolgatja, hogy a hitelrészt is igénybe veszi a helyreállítási alapból. Hollandia például egyáltalán nem mutat be helyreállítási tervet, amivel szintén nincs probléma, hiszen erre nincs kifejezett uniós kötelezettség. Magyarországon a piaci viszonyok gondos mérlegelése után jutottunk arra a következtetésre, hogy nincs szükség a hitelkeret igénybevételre, a piacról is megvalósíthatók a fejlesztési elképzeléseink, ráadásul

így kifejezetten a magyar igényeknek megfelelően, kevesebb megkötéssel tudunk dolgozni. Kiváló példa erre az infrastrukturális fejlesztések ügye; ezek nem minden esetben felelnek meg a brüsszeli zöldkritériumoknak, Magyarországnak a kommunista múltból fakadó lemaradás miatt mégis szüksége van rájuk.

Itt megjegyezném, hogy az Európai Parlament arra viszont felszólíthatta volna az Európai Bizottságot, hogy rugalmasan értékelje a nemzeti terveket, és vegye figyelembe a tagállami különbségeket. Meggyőződésem, hogy a rugalmasság, a tagállami igények figyelembevétele felé kellene terelni a bizottságot.

Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy a magyar kormány nem tervezi elhagyni az adósságcsökkentés pályáját. A válság miatt valamelyest nőtt a hazai költségvetési hiány és az államadósság, de így is jobban teljesítünk az uniós átlagnál. A gazdaság jó állapotban volt 2019-ben, az utolsó békeévben, ami elismerésre méltó eredmény. Minden jel arra mutat, hogy

a tagországok többségéhez képest könnyebben tudunk majd visszatalálni a válság előtti növekedési pályánkra.

Ahogy Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár is említette korábban: a helyreállítást időben el fogjuk kezdeni a nemzeti költségvetésünkből, nem várunk a brüsszeli jóváhagyásra, ugyanis a legfontosabb, hogy a gazdaság mielőbb pénzhez jusson. Brüsszelből utófinanszírozással pedig megkapjuk majd a szükséges forrásokat.

– A sajátforrás-rendelet tagállamokban történő ratifikációja az uniós helyreállítás egyik feltétele. Magyarországon az Országgyűlés előtt lévő szöveg az állam- és kormányfők tavaly decemberi jogállamisági alkujára is tartalmaz utalást. Miért volt erre szükség?

– Mert nem lehetnek illúzióink a kérdésben, főleg azok után, hogy tavaly az Európai Parlament élet-halál harcot kreált a jogállamisági mechanizmusból. Az állam- és kormányfők szövege egyértelmű, az EU legfontosabb szervének a döntéseit pedig nem lehet semmibe venni. Ehhez képest az EP már két, azzal szembemenő határozatot is elfogadott az elmúlt hónapokban, ami ugyancsak túlterjeszkedés a testület részéről, az intézmények közötti egyensúly felrúgása. Az EP egy politikai szerv, bizonyos szempontból nincs is miért csodálkozni ezen.

A történet végén viszont a józan észnek és a közösségi jognak kell győznie.

Az Európai Bizottságtól elvárható, hogy ne üljön fel a politikai játékoknak: sem a nemzeti tervek értékelésénél, sem a jogállamisági mechanizmus tekintetében.

A tavaly decemberi EU-csúcson több mint húsz órán át tárgyaltak az országvezetők, többek között a jogállamisági kompromisszumról Fotó: Európai Tanács