Magyarország elutasítja a háztartások brüsszeli megsarcolását

Az atomenergia elfogadtatása jelentős politikai eredmény lenne – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán.

Brüsszel, 2021. május 25. Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Antonio Costa portugál miniszterelnök részt vesz az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfõinek kétnapos találkozóján Brüsszelben, 2021. május 25-én. MTI/Európai Tanács/Mario Salerno Fotó: Mario Salerno

– A magyar kormány álláspontja az, hogy a klímavédelem költségeit nem az emberekkel, hanem a nagy szennyezőkkel, a nagyvállalatokkal kell megfizettetni

– jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Brüsszelben, ahol a klímavédelemről is tárgyalnak az Európai Unió állam- és kormányfői.

Az EU célja az, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, a megújuló energiaforrásokra való átállás azonban költségekkel jár, a tagállamok a tehermegosztás mikéntjéről folytatnak megbeszéléseket ma délután.

– Brüsszel a zöldátállás keretében szeretné a terheket újraosztani, és a szén-dioxid-kibocsátásra hivatkozva szeretnének egy újabb sarcot bevezetni, amellyel valójában a közös adósságot szeretnék finanszírozni

– mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, utalva a 750 milliárd eurót felölelő uniós helyreállítási programra és a közös hitelfelvételre. – Az új klímapolitika árát a lakossággal akarják megfizettetni. Nagyon fontos a rezsicsökkentés eredményeinek a megvédése, ami most politikai támadás alá került – tette hozzá a Századvég Alapítvány politikai elemzések központjának az igazgatója.

A csúcstalálkozó előtt Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt: a klímavédelem költségeit a klímaromboló nagy cégeknek kell megfizetniük. – Van olyan csoport, amelyik inkább az emberekkel meg a családokkal fizettetné meg a védekezés költségeit. Ez egy átlagos magyar család esetében havonként akár 20 ezer forint is lehet. Mi ezt nem tudjuk elfogadni,

azt a megoldást támogatjuk, amely a klímát rombolókra terheli a költségeket

– szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök és António Costa portugál miniszterelnök részt vesz az európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben
Fotó: MTI/Európai Tanács/Mario Salerno

Palkovics László magyar újságíróknak nyilatkozva kedden elmondta, Magyarország ellenzi azt az elképzelést is, amely szerint a lakóházak szén-dioxid-kibocsátását is bevonnák a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, hiszen eddig a tagállamok saját hatáskörben dönthettek erről.

Az új elképzelés a háztartásokat jelentős terhek megfizetésére kötelezné, évente akár háromszázezer forint pluszköltséget is jelentene ez egy átlagos magyar családnak

– közölte a miniszter. Hangsúlyozta: úgy kell elérni az 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célokat, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek.

– Magyarország a klímabajnokok közé tartozik, ugyanis már 2018-ban 33 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es értékhez képest,

és vállalta, hogy kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkenti, 2050-ig pedig karbonmentes lesz – mondta Palkovics László. A klímasemlegességet akkor éri el egy adott ország, ha annyi szén-dioxidot bocsát ki, amennyit különböző intézkedésekkel, például erdőtelepítéssel el tud nyelni. Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.

Palkovics László azt is kiemelte: Magyarország nem szeretne és nem is akar lemondani az atomenergiáról, a teljesen szén-dioxid-mentes atomenergiának ugyanis fontos helye van az uniós klímacélok elérésében.

– Ha az atomenergiát nézzük, Magyarországnak vannak szövetségesei

– mondta Kiszelly Zoltán, utalva arra, hogy nemrég nyolc uniós vezető – köztük Orbán Viktor kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök – közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérték, az atomenergia is kapjon helyet az unió zöldprogramjában, s támogassák azt mint lehetséges módszert a klímacélok eléréséhez.

– Ha ezt sikerül elfogadtatni, az jelentős politikai eredmény lenne, hiszen kevesebb teher rakódna a magyar lakosságra és a magyar iparra

– hangsúlyozta a szakértő.