A terror és migráció miatt térnénk vissza Afganisztánba

A Middle East Eye értesülései szerint Orbán Viktor vetette fel, hogy csatlakoznánk a kabuli reptér őrzéséhez.

Nehéz idők. Afgán katonai konvojt figyel egy magyar katona az afganisztáni Baglán tartományban lévő Dusi határában Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

A NATO-csapatok Afganisztánból való kivonulása felvet több súlyos kérdést is Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül a legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni. Az ehhez szükséges lépésekről jelenleg egyeztetések zajlanak, a döntés azonban nem született meg – válaszolta lapunknak a Honvédelmi Minisztérium arra a kérdésre, hogy visszatérhetnek-e a magyar katonák a kabuli repülőtérre. A kérdés azután merült fel egyáltalán, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt heti brüsszeli NATO-csúcstalálkozón arról beszélt, Törökország a pakisztániakkal, valamint a magyarokkal együtt a nemzetközi erők szeptember 11-i kivonulása után is ellátná az afgán főváros nemzetközi repülőterének védelmét és működtetését.

„Orbán Viktor maga vetette fel, hogy csatlakozna a török vezetésű misszióhoz”

– írta meg nem nevezett forrásaira hivatkozva a Middle East Eye. A londoni székhelyű, elsősorban a közel-keleti térséggel foglalkozó honlap szerint a magyar miniszterelnök a lépéssel meg szeretné mutatni a szövetségnek, hogy Magyarország értékes partner. Annyit biztosan tudni, hogy a csúcstalálkozó előtt a magyar kormányfő valóban egyeztetett a török államfővel, az MTI tájékoztatása szerint a megbeszélésen „a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködésről” is szó volt.

Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) Recep Tayyip Erdogan török államfővel (balra) tárgyal Brüsszelben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Egy másik, ügyre rálátó török forrás pedig emlékeztetett, hogy Magyarország logikus választás lenne, hiszen már korábban is elláttuk a kabuli repülőtér védelmét, így jól ismerjük a terepet. Az úgynevezett Kabuli Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingens váltásban több mint 200 fővel 2013 októberéig védte „Afganisztán kapuját”; az ellenőrző pontok működtetése, a több ezer jármű és ember átvizsgálása, az azonnali reagálású erő biztosítása, a helyiek támogatása óriási feladatot jelentett.

A török tervekre reagálva a tálibok figyelmeztettek, hogy a megegyezés értelmében minden nemzetközi erőnek távoznia kell. A kabuli repülőtér biztosítása mégis kulcsfontosságú, mert kapocsként szolgál a világhoz nemcsak katonailag, de diplomáciailag, kereskedelmileg és a segélyszervezetek számára is. Sajtóinformációk szerint a feladat vállalásával Törökország erősítené pozícióit a térségben, továbbá jó pontot szerezne az Egyesült Államoknál. Ugyanakkor Ankara azt is többször világossá tette, hogy a NATO politikai, logisztikai és anyagi támogatására is szüksége van a küldetéshez, döntés pedig egyelőre nem született az ügyben.

Hazaérkeztek az afganisztáni külszolgálat utolsó magyar katonái
Fotó: Havran Zoltán