Már nem annyira biztos, hogy Macron–Le Pen-párbaj lesz

A jövő áprilisban esedékes elnökválasztáson újrázni kívánó Emmanuel Macronnak nagyon elkeserítő eredménnyel zárult a vasárnapi regionális választások első fordulója, de az igazi meglepetést a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés várakozáson aluli rossz szereplése okozta. Elemzők szerint ez arra enged következtetni, hogy a bevándorlásellenességéről híres politikus hírneve megkopott, és az sem kizárt, hogy Macront jövőre egy jobbközép jelölt, például Xavier Bertrand tudná igazán megszorongatni.

2021. 06. 22. 7:15
Xavier Bertrand, former minister and candidate for his succession as president of the northern France Hauts-de-France region, picks up documents prior to cast his ballot as he votes at a polling station in Saint-Quentin, for the first round of the French regional elections on June 20, 2021. (Photo by FRANCOIS LO PRESTI / AFP) Fotó: FRANCOIS LO PRESTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Leszerepelt Emmanuel Macron centrista pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) a vasárnap megrendezett – a választók részéről teljes érdektelenségbe fulladt – regionális választások első fordulóján, amelynek a jobboldali Le Figaro című napilap szerint az volt a legfontosabb tanulsága, hogy

totális kudarchoz vezetett a köztársasági elnök taktikája.

Az eredmények alapján ugyanis megállapítható, hogy az öt évvel ezelőtt alakult LREM továbbra sem volt képes erős, karizmatikus vezetőkkel megjelenni a helyi politikában. Amit tehát Macron nemzeti szinten képvisel, azzal az LREM nem tud lépést tartani. A centristák a régiók alig a felében érték el a második fordulóba való bejutáshoz szükséges tíz százalékot.

Nem csak Macront töltheti el aggodalommal a hét végi voksolás eredménye: a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés csupán a déli Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban végzett az élen, miközben a felmérések azt jelezték, hogy legalább hat régióban megnyerheti az első fordulót. A bevándorlásellenes politikus hangot is adott csalódottságának, a sajtó pedig egyenesen úgy értékelte az eredményt, hogy Le Pen egyszerűen elvesztette vonzerejét. A Le Monde baloldali napilap az IFOP felmérését idézve felhívta a figyelmet:

Macron táborának hatvan százaléka nem járult a szavazó­urnákhoz a hétvégén, Le Pen szavazóinak azonban 73 százaléka nem látta értelmét részt venni a voksoláson.

A rendkívül alacsony, mindössze 33 százalékos választói részvételi arány tehát nem csupán annak indikátora, hogy a francia társadalom teljesen kiábrándult a politikai elitből, de azt is jelzi, hogy ebből az általános apátiából a bevándorlás- és elitellenes szólamokkal kampányoló Nemzeti Tömörülés sem tudott profitálni, ezért történhetett meg az, hogy a párt sokkal rosszabbul szerepelt regionális szinten, mint hat éve.

A legnagyobb sikert egyértelműen az országnak korábban számos államfőt adó konzervatív Köztársaságiaknak sikerült elérnie, országosan a szavazatok 29 százalékát kapták meg, de a Szocialista Párt is meg tudta őrizni pozícióit abban az öt régióban, amelyben eddig is az ő kezükben volt az irányítás, országosan a voksok 18 százalékát sikerült begyűjteniük, vagyis mindössze fél százalékkal maradtak le a második helyre befutó Nemzeti Tömörülés mögött. A hagyományos jobbközép és baloldal hétvégén elért választási sikere arra enged következtetni, hogy

egyáltalán nem biztos, hogy a 2022 áprilisában esedékes elnökválasztás Macron és Le Pen között fog eldőlni, ahogy azt most a két politikus gondolja

– írta vezércikkében a liberális l’Opinion című francia napilap. Ahogy arra számos elemző már a voksolás előtt is rávilágított, a legnagyobb probléma az, hogy Macronnak és Le Pennek is ugyanaz a stratégiája: a hagyományos jobboldal szavazatait akarja megszerezni.

Xavier Bertrand a Köztársaságiak új reménysége Fotó: AFP/Francois Lo Presti

Szakértők szerint a Köztársaságiak feléledni látszik, és az elnökválasztáson is komoly esélyekkel indulhatnak. A legnagyobb reménységük Xavier Bertrand, aki a vasárnapi voksoláson a szavazatok 41 százalékát szerezte meg az északi Hauts-de-France régióban, és már márciusban bejelentette, hogy jövőre harcba szállna Macron és Le Pen ellen az elnöki székért. A Köztársaságiaknak azonban a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy a párt képes lesz-e beállni egyetlen jelölt mögé: az 56 éves, korábbi kormányokban több miniszteri posztot is betöltő Bertrand mellett ugyanis Michel Barnier egykori brexittárgyaló és Édouard Philippe, Macron volt kormányfője is szívesen lenne a jobbközép elnökjelöltje.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.