A lap honlapján csütörtökön megjelent interjúban a kormányfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban kifejtette: „még a szentatya sem védett az álhírek ellen”. A magyar álláspont szerint a szentatya egyszerre állam- és egyházfő, államfőként a legnagyobb tiszteletadás illeti meg, ha pedig a katolikus egyház fejeként érkezik, keresztény alázattal fogadjuk – mutatott rá.
Közölte: a kongresszus nem magyar esemény, hanem egy Magyarországon megrendezendő nemzetközi rendezvény, amelyre a pápa is ellátogat. Ez bizonyos protokolláris kérdéseket hagyott nyitva, így megnyitott egy rést – fogalmazott. Hozzátette:
„az egyház- és keresztényellenes körök elkezdtek ebbe a résbe lőni”.
Orbán Viktor elmondta: valóban van véleménykülönbség a szentatya migrációval kapcsolatos véleménye és a kormány álláspontja között. „Mi erőteljesen ellenezzük a migrációt, a katolikus egyháznak pedig megvan a maga álláspontja”, és ebből nagyon könnyű létrehozni egy történetet, amely szerint a szentatya és a magyar kormányfő „nem értik egymást”, „nem egyezik az álláspontjuk”, és végül „találkozni sem akarnak” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy sikerült-e Magyarországnak újjászületnie az elmúlt három évtizedben, a miniszterelnök úgy válaszolt: még nem beszélhetünk újjászületésről, bár sok minden változott, az ország szellemisége is nagyban változott. Az életnek nagyobb értéke van, de még nem kap teljes tiszteletet – mondta. Hozzátette: Magyarország még mindig szekuláris állam, amely utakat keres Isten felé.
A kormányfő azt mondta: Magyarországon vannak ateisták, vannak egyházellenesek és liberálisok, akik mindent megtesznek a keresztény értékek terjesztése ellen, megvan a médiájuk, szervezettek, erős civil egyesületeik vannak.
„Azonban ezekkel mi is ugyanúgy rendelkezünk a konzervatív oldalon – legalább annyi keresztény média van, mint keresztényellenes, a civil szervezeteink legalább annyira erősek, mint az övéik, talán még erősebbek is; a politikai pozíciókat mi tartjuk, mivel keresztény kormányunk van” – jelentette ki.
Arról is beszélt: Magyarországon a kereszténység nem választás, hanem előre meghatározottság kérdése. Jelenleg egy kulturális, sőt civilizációs harc zajlik; az Európa lelkéért és jövőjéért folytatott harc itt van, itt történik. Ezért imára van szükség a teljes keresztény egységért, mert együttműködés nélkül nem tarthatjuk meg Európában a kereszténységet – hangsúlyozta.