Félő, hogy a közeljövőben a Belgiumba érkező afgán menekültek között akár embercsempészek, terroristák is lesznek
– derült ki a Het Nieuwsblad belga lap birtokába jutott belső rendőrségi levelezésből. Az e-mail kifejezetten a migránsközpontokat felügyelő szolgálatoknak szól, és felszólítja a hatóságokat, hogy jelentsék, ha bármilyen szélsőséges megnyilvánulást, toborzást tapasztalnak.
Az Afganisztánban zajló eseményekkel, a tálibok hatalomátvételével kapcsolatban számos szakértő beszél arról, hogy nemcsak a közvetlen térség, de Európa is veszélyben lehet a terrorcsoportok fokozódó aktivitása miatt. Van, aki szerint nem kell éveket várni a fenyegetéssel: Hans-Jakob Schindler, a terrorizmus és a szélsőséges ideológia elleni küzdelemben tevékenykedő nemzetközi nonprofit szervezet, a Counter Extremism Project igazgatója arra figyelmeztetett, noha a tálibok megígérték, tiszteletben tartják a nők jogait, és megbocsátanak azoknak, akik harcoltak ellenük,
ugyanezek a szélsőségesek azok, akik az elmúlt években az ENSZ rendszeres jelentései szerint több ezer afgán meggyilkolásáért voltak felelősek.
A tálibok biztosítéka ellenére a friss jelentések hangsúlyozzák, hogy továbbra is kapcsolatban állnak az al-Kaida terrorszervezettel és az Afganisztánban tevékenykedő számos, al-Kaidához tartozó terrorcsoporttal. Sajtóhírek szerint az al-Kaida legalább 15 afgán tartományban továbbra is aktív. A Financial Times brit gazdasági napilap is arról ír, hogy Oszama bin Laden, az al-Kaida egyik alapítójának tíz évvel ezelőtti halála után a szélsőséges csoportok fenyegetése Afganisztánban csökkent, de soha nem szűnt meg. A tálibok visszatérése nyomán a nyugati hírszerzési és védelmi tisztviselők attól tartanak, hogy az al-Kaida kihasználhatja a helyzetet: a terrorszervezet tagjai ismét csoportosulhatnak, ezáltal pedig megnövekszik annak az esélye, hogy a dél-ázsiai ország ismét a radikális iszlamisták toborzásának és kiképzésének központja lesz. Ken McCallum, az Egyesült Királyság belbiztonsági szolgálata, az MI5 igazgatója a múlt hónapban arra figyelmeztetett, bár a szövetséges katonai fellépés felszámolta az al-Kaida infrastruktúráját az országban, a terrorszervezet azonban törekedhet arra, hogy „új központokat hozzon létre”.
Számítanunk kell arra, hogy többek között az al-Kaida és más, kisebb csoportok is megerősödnek Afganisztánban és Pakisztánban
– szögezte le Guido Steinberg, a berlini Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének terrorizmus-szakértője. Steinberg azonban úgy véli, hogy egyelőre lehetetlen megmondani, hogy ezek a csoportok hol fognak megjelenni. A szakértő hozzátette, a dzsihadisták elsősorban Afganisztánban erősek, de fellelhetők többek között a Kaukázusban, Afrikában és Jemenben is. John Sawers, a brit hírszerzés, az MI6 korábbi vezetője visszafogottabban nyilatkozott: úgy véli, a tálibok most elsősorban az ország helyzetének megszilárdítására akarnak összpontosítani, és mivel fontos kapcsolataik is vannak – különösen Pakisztánnal, Iránnal és Kínával –, nem érdekük, hogy az ország a nemzetközi terrorizmus bázisává váljon. Korábban Frédéric Van Leeuw belga ügyész kijelentette, hogy az afganisztáni hatalomváltás nem jelent rögtön új terrorveszélyt, mert szerinte „a tálibok először a helyi konfliktusokra összpontosítanak”. Hozzátette azonban, hogy két-három éven belül fenyegetéssel kell számolni, mivel a tálibok néhány támogatója már Belgiumban tartózkodhat.
Azt, hogy a szakértők véleménye megoszlik a kérdésben és csupán jósolni tudnak, a lapunknak nyilatkozó kutató is alátámasztotta: Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta,
a tálibok mindent megígértek azért, hogy az emberek ne menjenek el Afganisztánból, mert így a tőke is kiáramlik az országból.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy diplomáciai szinten az Európai Unió és az Egyesült Államok sem hajlandók tárgyalni a tálib vezetőkkel, az Afganisztánnal szomszédos kormányok – Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Irán – pedig kivárnak. A szakértő hozzátette:
egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a Talibán embertelen arcát mutatja-e, és egy új egységkormány kialakítására törekszik-e majd.
Borítókép: Iszlamista szélsőséges tálibok a kabuli elnöki palotában 2021. augusztus 15-én, miután elfoglalták az épületet.
Fotó: MTI/AP/Zabi Karimi
