Leggyakrabban állatokról, jellemzően denevérekről ragad át az emberekre, de ha egyszer valaki megfertőződött, onnantól kezdve továbbadhatja a kórt, amíg az jelen van a vérében.
A járvány elterjedését éppen a vírusfertőzés rendkívül magas halálozási rátája akadályozza: a lappangási idő 2–15 nap, a betegség pedig általában egy-két hét leforgása alatt végez áldozatával. Ugyanez a helyzet az ebolával is, amely korántsem tűnt el 2016 óta. Legutóbb júniusban éppen Guineában 12 emberrel végzett a vírus, előtte a Kongói Demokratikus Köztársaságban májusig hatan vesztették életüket, azonban a gyors reagálásnak hála a járvány kirobbanását sikerült megelőzni.
Borítókép: Kutatók Ugandában. A vírus innen importált majmokról terjedhetett át az emberre. Fotó: Getty Images
Zéró páciens
Elképzelhető, hogy a zéró páciens, az első beteg, aki megfertőződött az új típusú koronavírussal, mégis a vuhani laboratórium egyik koronavírusokkal kísérletező dolgozója volt – állította a dán televízió dokumentumfilmjében Peter Embarek, a WHO csapatának vezetője, amely Kínában a kórokozó eredetét vizsgálta. A dán kutató kijelentése nagy fordulat a jelentésükhöz képest, amelyben még „nagyon alacsony valószínűségűnek” tartották az úgynevezett laboratóriumelméletet. A tudós arról is panaszkodott, hogy meglehetősen nehéz volt együttműködniük a kínai kollégákkal, és nem tekinthettek be a konkrét dokumentációkba. Különösen amerikai részről folyamatosan napirenden tartják, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el, megdönthetetlen bizonyítékokat azonban eleddig nem mutattak be. Peking viszont tagadja ezeket a vádakat, tudományos álláspontjuk szerint a kór valamilyen vadállatról terjedhetett át az emberre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!