Jeff Sessions: Trump elnök csodálta Orbán kormányfőt

A nemzetállamok ideje nem múlt el, továbbra is fontos szerepet játszanak a világban. Nálunk is, és érzésem szerint Európában is egyre erősebb eközben a meggyőződés, hogy ideológiai válaszút előtt állunk. Nekem pedig nagyon tetszik, hogy Magyarország ebben ilyen keményen kiáll – mondta a lapunknak adott interjúban Jeff Sessions, Donald Trump előző amerikai elnök igazságügy-minisztere. Az egykori republikánus szenátor a Danube Institute meghívására a héten vitaesteken is részt vett, ahol többek között a szigorú bevándorlási politika mellett állt ki.

Jeff Sessions Donald Trump Igazságügyi Minisztere 20210906 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A mostani washingtoni vezetés pedig lerombolja a bevándorláspolitikánkat. Nem csoda, hogy ötször annyi embert kell őrizetbe venni. 

– Mi a véleménye Biden elnökségének első hét hónapjáról általában? 

– Együtt dolgoztam vele a szenátus jogi bizottságában, és mindig is a demokrata ügyek szószólója volt. Csalódott vagyok a bevándorlási adatok leromlása miatt, de nem akarom támadni Bident: ő az elnökünk, és azt szeretném, ha sikerrel járna. A vitáink persze megmaradnak. 

– Dennis Prager, az ismert konzervatív kommentátor augusztusban azt mondta lapunknak: nem is annyira Bidennel van a gond, mint inkább az amerikai baloldalt alakító médiával, az egyetemekkel, a technológiai óriásvállalatokkal. Egyetért-e vele?

– Teljesen. A mostani vezetés meglovagolja ezeket a hullámokat. De a felmérések nem biztatók a Demokrata Párt számára a jövő évi kongresszusi választások előtt, sokan elégedetlenek velük. 

– Gondolja, hogy Trumpnak lenne esélye 2024-ben, ha újra indul egyáltalán?

– Igen, jók most a mutatói, ő maga pedig nagyon aktív. Azt persze nem tudhatom, hogy indul-e majd, ezt először magának kell átgondolnia. 

– Tartják a kapcsolatot?

– Nem, mert nem értett egyet azzal, amikor igazságügy-miniszterként mentesítettem magam a 2016-os választásokra vonatkozó vizsgálat felügyelete alól. Nem lett volna ez helyes annak fényében, hogy hivatalos pozíciót töltöttem be az elnökválasztási kampányában.  

– A 2020-as választások körül történtek pedig egyenesen felkavarták az Egyesült Államokat, januárban megrohamozták a Capitoliumot. Mi állt ennek a hátterében? 

– Az emberek frusztráltak, elégedetlenek az elitekkel, a médiával, a Szilícium-völggyel, az egyetemekkel. Azt hiszem, ebben alapvetően igazuk van, mert az elitek elveszítették a kapcsolatot az amerikai néppel. Persze a Capitoliumot nem volt helyes dolog ostrom alá venni. De akik ezt tették, csak tiltakoztak, nem akarták erőszakkal átvenni a hatalmat. A történtek mindkét oldalon kifejezésre juttatták, hogy milyen erős érzelmekről van szó. Annyiban stabil a helyzet Amerikában, hogy jövőre is lesznek szokás szerint megtartott választások, amelynek lesznek majd győztesei és vesztesei, de nálunk is, és érzésem szerint Európában is egyre erősebb az a meggyőződés, hogy ideológiai válaszút előtt állunk.

 Nekem pedig nagyon tetszik, hogy Magyarország ebben ilyen keményen kiáll. Fontos, hogy az egyes országok szembeszálljanak például a brüsszeli bürokratákkal, akik a briteknek is meg akarták mondani, mi legyen a rókavadászattal.

Trump csodálta ezért Orbán miniszterelnököt, mert együtt érzett a jogaikért kiálló nemzetekkel. Látjuk eközben, hogy a baloldal nem az érvekre válaszol, hanem személyes és bosszúszomjas támadást intéz, holott ez nem felel meg sem az amerikai, sem a nyugati szellemiségnek. Nagyon veszélyes dolog ez, és aggódom is miatta. Itt, Magyarországon fiatalokkal is találkoztam, akik elmondták, hogy sokan a korosztályukból a szocialistákkal szimpatizálnak. Pedig rengeteg család sokat szenvedett a kommunizmus alatt. Nekünk Amerikában vagy Kanadában nincs ezzel kapcsolatos tapasztalatunk, a mi fiataljainkat ezért is nehezebb a pártunkra állítanunk. 

– Szombaton lesz a szeptember 11-i terrortámadások évfordulója. Ön milyen tanulságot von le húsz év elteltével? 

– Nincs kétségem, hogy Bush elnök és emberei tisztában voltak az iszlám szélsőségesek a Nyugatot ért támadásának jelentőségével. Az Egyesült Államok a visszavágás mellett döntött, és hatékonyan hajtottuk ezt végre. Az elmúlt húsz évben nem ért jelentős külső támadás bennünket. De úgy látom, most már kezdjük átgondolni, hogy a keresztény hagyományú, demokratikus államok tartós megszállás alatt tarthatnak-e idegen országokat. Sokkal nehezebb a kulturális változást, nemzetépítést elérni, mint ahogy azt sokan gondolták volna. A jó szándék önmagában kevés, oda kell figyelnünk, mire fordítjuk az erőforrásainkat.   

Borítókép: Bach Máté