– Milyen alkalomból érkezett Magyarországra?
– Ismerem a Danube Institute vezetőit, ezért fogadtam el John O’Sullivan barátom meghívását, és nagyon jól tettem, mert igazán jól érezzük magunkat a feleségemmel, ebben a csodálatos városban és időben ez az egyik valaha tett legszebb utunk. Számos találkozóra is alkalmam nyílik közben. Magyarországon még nem jártam azelőtt, a térségben már igen.
– A Danube Institute vitaestjén a tömeges migrációról fejtették ki álláspontjukat Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség államtitkárával. Milyen kihívás elé állítja a migráció az egyes országokat?
– Mindig az elsődleges elvekből indulok ki, így ebben az esetben abból, hogy egy nemzet keretei között élünk.
A nemzetállamok ideje nem múlt el, továbbra is fontos szerepet játszanak a világban. Törvényeket alkotnak, amelyekről úgy vélik, az érdekükben állnak.
Az Egyesült Államokban hatszáz oldalt tesz ki a migrációra vonatkozó jogszabály. Ebben lefektettük, hogy ennyi és ennyi embert fogadunk évente. Egy nemzet részéről jogos elvárás, és meg is követelhető tőle, hogy meghatározza a bevándorláspolitikáját, majd be is tartassa azt. Ahogy Trump elnök fogalmazott, a nemzet nem is nemzet, ha nincsenek határai. A baloldal az Egyesült Államokban és Európában is állandóan azon dolgozik, hogy aláássa a határvédelmi intézkedéseket. Márpedig ha valaki törvénytelenül érkezik egy országba, számolnia kell a következményekkel, így azzal, hogy őrizetbe veszik.
– Magyarország bevándorláspolitikája is erre épül. Említette Trump volt elnököt, aki nemrég levelet küldött Orbán Viktor kormányfőnek. Miért fontos a republikánusoknak, hogy továbbra is ápolják ezt a kapcsolatot?
– A mostani látogatásom is megerősítette azt a meggyőződést, hogy Magyarország milyen fontos, történelmi szerepet játszik. Az amerikaiak többsége mellett Trump elnök és én is úgy vélem, a rossz irányban haladunk, és nem engedhetünk teret tovább a szocialista–marxista–balos programnak, amelyet a média, a politikai vezetés az értelmiségiek olyannyira erőltetnek az Egyesült Államokban és Európában egyaránt. El kell gondolkoznunk: ez teszi majd jobbá az életünket? Vagy inkább a rációra és a jogra épülő keresztény gyökereinkhez térjünk vissza, amelyek naggyá tették a nyugati civilizációt? Azt hiszem, e vonatkozásban a magyar vezetés és a magyarok szilárdan állnak, amikor nem akarják feladni a szabadságukat Brüsszel vagy az ENSZ érdekében. A politikának a polgárok érdekét kell szolgálnia. Sajnos az Egyesült Államokban most nem ezt látjuk. Júniusban 178 ezer illegális határátlépőt tartóztattunk fel, ami csaknem a hatszorosa a tavaly júniusi adatnak. Amióta Joe Biden elnök hatalomra jutott, ez a szám egyre csak nő. Trump idején viszont sikerült leszorítani. Határvédelmi fal építésébe kezdtünk, csaknem megdupláztuk a bevándorlási bírók számát, de a legfontosabb lépés az volt, amikor Trump rávette Mexikót, hogy a határ túloldalán tartsuk az átjönni szándékozókat.
Ezzel együtt azt kell mondjam, Magyarország még nálunk is hatékonyabb, mert a mi a szabályozásunkban számos kiskapu volt, a kongresszus meg nem lépett, hogy felszámolja ezeket.
A mostani washingtoni vezetés pedig lerombolja a bevándorláspolitikánkat. Nem csoda, hogy ötször annyi embert kell őrizetbe venni.
– Mi a véleménye Biden elnökségének első hét hónapjáról általában?
– Együtt dolgoztam vele a szenátus jogi bizottságában, és mindig is a demokrata ügyek szószólója volt. Csalódott vagyok a bevándorlási adatok leromlása miatt, de nem akarom támadni Bident: ő az elnökünk, és azt szeretném, ha sikerrel járna. A vitáink persze megmaradnak.
– Dennis Prager, az ismert konzervatív kommentátor augusztusban azt mondta lapunknak: nem is annyira Bidennel van a gond, mint inkább az amerikai baloldalt alakító médiával, az egyetemekkel, a technológiai óriásvállalatokkal. Egyetért-e vele?
– Teljesen. A mostani vezetés meglovagolja ezeket a hullámokat. De a felmérések nem biztatók a Demokrata Párt számára a jövő évi kongresszusi választások előtt, sokan elégedetlenek velük.
– Gondolja, hogy Trumpnak lenne esélye 2024-ben, ha újra indul egyáltalán?
– Igen, jók most a mutatói, ő maga pedig nagyon aktív. Azt persze nem tudhatom, hogy indul-e majd, ezt először magának kell átgondolnia.
– Tartják a kapcsolatot?
– Nem, mert nem értett egyet azzal, amikor igazságügy-miniszterként mentesítettem magam a 2016-os választásokra vonatkozó vizsgálat felügyelete alól. Nem lett volna ez helyes annak fényében, hogy hivatalos pozíciót töltöttem be az elnökválasztási kampányában.
– A 2020-as választások körül történtek pedig egyenesen felkavarták az Egyesült Államokat, januárban megrohamozták a Capitoliumot. Mi állt ennek a hátterében?
– Az emberek frusztráltak, elégedetlenek az elitekkel, a médiával, a Szilícium-völggyel, az egyetemekkel. Azt hiszem, ebben alapvetően igazuk van, mert az elitek elveszítették a kapcsolatot az amerikai néppel. Persze a Capitoliumot nem volt helyes dolog ostrom alá venni. De akik ezt tették, csak tiltakoztak, nem akarták erőszakkal átvenni a hatalmat. A történtek mindkét oldalon kifejezésre juttatták, hogy milyen erős érzelmekről van szó. Annyiban stabil a helyzet Amerikában, hogy jövőre is lesznek szokás szerint megtartott választások, amelynek lesznek majd győztesei és vesztesei, de nálunk is, és érzésem szerint Európában is egyre erősebb az a meggyőződés, hogy ideológiai válaszút előtt állunk.
Nekem pedig nagyon tetszik, hogy Magyarország ebben ilyen keményen kiáll. Fontos, hogy az egyes országok szembeszálljanak például a brüsszeli bürokratákkal, akik a briteknek is meg akarták mondani, mi legyen a rókavadászattal.
Trump csodálta ezért Orbán miniszterelnököt, mert együtt érzett a jogaikért kiálló nemzetekkel. Látjuk eközben, hogy a baloldal nem az érvekre válaszol, hanem személyes és bosszúszomjas támadást intéz, holott ez nem felel meg sem az amerikai, sem a nyugati szellemiségnek. Nagyon veszélyes dolog ez, és aggódom is miatta. Itt, Magyarországon fiatalokkal is találkoztam, akik elmondták, hogy sokan a korosztályukból a szocialistákkal szimpatizálnak. Pedig rengeteg család sokat szenvedett a kommunizmus alatt. Nekünk Amerikában vagy Kanadában nincs ezzel kapcsolatos tapasztalatunk, a mi fiataljainkat ezért is nehezebb a pártunkra állítanunk.
– Szombaton lesz a szeptember 11-i terrortámadások évfordulója. Ön milyen tanulságot von le húsz év elteltével?
– Nincs kétségem, hogy Bush elnök és emberei tisztában voltak az iszlám szélsőségesek a Nyugatot ért támadásának jelentőségével. Az Egyesült Államok a visszavágás mellett döntött, és hatékonyan hajtottuk ezt végre. Az elmúlt húsz évben nem ért jelentős külső támadás bennünket. De úgy látom, most már kezdjük átgondolni, hogy a keresztény hagyományú, demokratikus államok tartós megszállás alatt tarthatnak-e idegen országokat. Sokkal nehezebb a kulturális változást, nemzetépítést elérni, mint ahogy azt sokan gondolták volna. A jó szándék önmagában kevés, oda kell figyelnünk, mire fordítjuk az erőforrásainkat.
Borítókép: Bach Máté
