– A NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése, ugyanakkor nem hisz az egyoldalú leszerelésben, ha ugyanis csak olyan országok, mint Kína, Oroszország és Észak-Korea rendelkeznének ilyen fegyverekkel, a világ nem lesz biztonságos
– jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a biztonság szavatolása érdekében a szövetségnek következetesnek kell maradnia, ami azt jelenti, hogy fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját.
Elmondta:
a tagállamok védelmi miniszterei a kétnapos ülés során a kollektív védelem fokozását szolgáló képességek új céljait határozzák meg annak biztosítására, hogy az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek.
Megállapodást írnak alá a tagállamokban esetlegesen eltérő technológiai eszközök különbségeinek csökkentésére, valamint egy innovációs alapot hoznak létre egymilliárd euró értékben a közös biztonság szavatolására. Emellett megállapodnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó első NATO-stratégiáról is – tájékoztatott a főtitkár.
Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár azt mondta, a miniszterek kiértékelik a misszió működésének eredményeit, valamint a kivonulás tanulságait. Számba veszik majd, mely intézkedések hoztak eredményeket, melyek fulladtak kudarcba.
– Noha a tálibok ismét hatalomra kerültek és szenvedést okoznak az ország lakosai többségének, a szövetséges erők missziója nem volt hiábavaló
– jelentette ki Stoltenberg. Szavai szerint az egyik ilyen eredmény, hogy a szövetséges erők éveken át biztosították, hogy az ország ne szolgáljon a terroristák biztos menedékéül. Most a feladat az elért eredmények megtartása, illetve az, hogy a tálib kormány betartsa a terrorizmus elleni küzdelemre, az emberi jogok biztosítására és az országot elhagyni akaró afgánok szabad távozásának szavatolására tett vállalásait – emelte ki a főtitkár.
Azzal az orosz bejelentéssel összefüggésben, hogy Moszkva felfüggeszti az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát –, Stoltenberg azt mondta:
– Szükség van a párbeszéd folytatására Oroszországgal, különösen most, amikor a NATO és az Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO kétnapos védelmi miniszteri értekezletének végén tartott brüsszeli sajtóértekezletén a szervezet brüsszeli székházában 2020. február 13-án
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
