Mark Zuckerberg ugyanakkor cáfolta a Haugen által elmondottakat. „Az én véleményem a látottakkal kapcsolatban, hogy az erőfeszítés arra irányul, hogy szelektíven felhasználják a kiszivárogtatott dokumentumokat, és hamis képet alkossanak cégünkről” – fogalmazott. A Facebook létrehozója ugyanakkor támogatja az internethasználatra vonatkozó szabályozások frissítését. Nyilatkozatában aláhúzta, 2016 óta 13 milliárd dollárt fordítottak biztonsági problémák megoldására, állítása szerint ezzel „majdnem felére csökkent” a nem megfelelő tartalmak száma az elmúlt három negyedévben. Zuckerberg úgy véli, a problémák nem csak a Facebookot érintik, és egyedül soha nem jutnak megoldásra.
A techóriás egykori alkalmazottja a meghallgatás során arra is felhívta a figyelmet, hogy Zuckerberg közösségi oldala nem tudja ellenőrizni a megjelenő tartalmakat a világ összes nyelvén, álláspontja szerint a brit angol nyelv is problémákat okozhat. A Politico hírportál éppen a napokban írt arról szakértők a tavalyi évről készült elemzésére hivatkozva, hogy a Facebook nem tudta megállítani a káros tartalmak folyamatos terjedését a világ legjelentősebb konfliktusövezeteiben. Afganisztánban az okoz gondot, hogy kevés helyi, dari és pastu nyelven beszélőket alkalmaznak a posztok felülvizsgálatára, az érintett tartalmak kevesebb mint egy százalékát sikerült eltávolítani. A Közel-Keleten pedig az esetek 77 százalékában helytelenül törlik a posztokat, elemzők szerint így viszont feltehetőleg több háborús bűncselekmény nem kerül napvilágra. Irakban és Jemenben például az egymással háborúzó csoportok közti erőszakot fokozták a posztok.
A Politico megemlít egy olyan bejegyzést is, amelyben az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai 13 iraki katona meggyilkolására szólítottak fel a Facebookon. Az íráshoz Zuckerberg fotóját csatolták, így a poszt könnyen átjutott a moderátorokon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!