Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kegyelmi adományaiért adtak hálát szerdán a Vatikánban.
A nemzetközi eseményt többéves előkészület előzte meg, így megvalósulását is az ahhoz méltó hálaadó misével kívánták lezárni.
Az eseményre a Nők a Vatikánban (Donne in Vaticano) nevű szervezet, valamint Magyarország szentszéki nagykövetségének jóvoltából került sor egy lenyűgöző szépségű, szimbólumokban gazdag helyszínen, a Vatikán tőszomszédságában található Szent Joachim-templomban. A szent helyet azzal a céllal építtette XII. Leó pápa, hogy az engesztelő szentségimádás nemzetközi központja legyen. Az oltáriszentség körül összegyűlő népek egységét és békéjét szimbolizáló szentély a világ híveinek adományaiból jött létre 1898-ban Szent Péter sírjánál.
A hálaadó szentmisét P. Feredico Lombardi SJ, volt szentszéki szóvivő, a Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány elnöke celebrálta.
– Bár már karácsony küszöbén, az adventi időszak utolsó napjaiban vagyunk, a budapesti eucharisztikus kongresszus lelki feltöltődése még most is élő és sugárzó bennünk
– kezdte szentbeszédét Lombardi, aki a kongresszus alkalmából készült miseruhát viselte a szertartáson. Hálás szívvel köszönte meg Maria Agar Loche nővérnek az általa tervezett és készített miseruhát, melyen az oltáriszentség szimbólumai, a kenyér és a kehely láthatók. – Az oltáriszentségben rejtőző Krisztus minden kegyelem forrása, a világegyetem megtermékenyítője – mondta a celebráns a beszédében. Emlékeztetett arra is, hogy a karácsony üzenete és az oltáriszentség misztériuma között szoros az összefüggés: a szent estén kisded alakjában közénk érkező Megváltót imádjuk az oltáriszentségben, a kenyér és a bor színében.
– A Budapesten szeptemberben megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra emlékezve adtunk hálát Róma szívében, a nemzetek miséjén
– mondta beszédében Habsburg-Lotaringiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete.
– Felmérhetetlen lelki táplálékokkal gazdagodhattunk. A világ 85 országából Budapestre érkező résztvevők remekül érzékeltették a világegyház lelkiségének, rítusainak gazdag színvilágát. Az eucharisztikus kongresszus egyben lehetőséget kínált arra is, hogy a magyar egyház megmutathassa a hagyományaiban gyökerező lelki és kulturális kincseit, amelyek ma is éltető erővel hatják át napjaink közösségeit. Ezt megtapasztalhatta Ferenc pápa is, aki személyesen kívánt részt venni a kongresszus záró szentmiséjén – emelte ki Habsburg-Lotarinigiai Eduárd.
„A gyökereihez mélyen kötődő magyar nemzet éltető nedve a vallásos érzület. A földre helyezett kereszt arra hív bennünket, hogy ne csak gyökereinket engedjük mélyre, hanem karjainkat is tárjuk a magasba, mások irányába”
– idézte a szentatya magyarokhoz címzett legszebb üzenetét is a szentszéki nagykövet. – A szentatya méltatta népünket a repülőgépen tartott sajtótájékoztató alkalmával is – emlékezett vissza a nagykövet a pápai utat követő pillanatokra is. – A szentatya úgy fogalmazott: „Igen értékesek a magyarok” – utalva az ökumenikus lelkiségre, a környezettudatos életmódra, valamint a kormány családok védelmében hozott döntéseire. Kifejezte az iránti vágyát is, hogy az Európa Unió térjen vissza keresztény gyökereihez, az alapító atyák valódi célkitűzéseihez, melyek a tagállamok közötti egyenlőséget szolgálják, elkerülve, hogy az „ideológiai kolonizáció” eszközei legyenek. A magyar vezetők Ferenc pápa támogatását kérték, hogy „a keresztény Magyarország el ne vesszen”.
– Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus üzenete Európa szívéből a világegyházhoz szól
– zárta beszédét Magyarország szentszéki nagykövete.
