„A magyarok megmutatták, hogyan kell megvívni az ideológiai csatát”

– A magyarok megmutatták, hogyan kell és érdemes megvívni az ideológiai csatát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Mario Adinolfi olasz politikus a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban. A Család Népe elnevezésű olasz politikai párt elnökét arról kérdeztük, hogyan tették tönkre és építették le a család intézményét Olaszországban az elmúlt években, és mit eredményezett a genderideológia iskolai oktatása.

– Hogyan zajlottak az erőszakellenes programok, amelyek valójában a genderpropaganda részei voltak?

– Egészen kisiskolás és óvodás gyermekeknek elmagyarázták, hogy senkit sem szabad megkülönböztetni és bántani a mássága miatt, hiszen igen sokfajta másság létezik. Itt aztán felvilágosították őket, hogy vannak transz- és homoszexuális személyek, azonos nemű házaspárok, amelyekről egy kisgyereknek általában fogalma sincs. Számukra négy eligazodási pont létezik. Anya, apa, fiú és lány. Az öt–nyolc éves kisgyermekek számára pusztító hatású lehet ezen eligazodási pontok összezavarása. A családok mostanra már kifinomult érzékenységgel figyelnek fel a gendertartalmakra, és azonnal ellenállnak. Női ruhába bújt férfiak keresték fel az iskolákat, átírt meséken keresztül szemléltették a gyermekekkel, hogy Hófehérke akár fiú is lehet, felcserélték a klasszikus meseszereplők nemét, összezavarva őket. Bűnszervezetekhez hasonló károkat okoztak a gyermekek tudatában.

– Érzékelhető ennek a káros nevelésnek a következménye a fiatalok körében?

– Tudományos statisztikák kimutatták, hogy az olasz fiatalok között megnövekedett az igény a nemváltó beavatkozásokra. Azt sulykolták a fiatalok fejébe, hogy szabaduljanak meg a ­biológiai nemüktől, és merjék bátran vállalni a másneműségüket. Az elmúlt öt évben megsokszorozódott azon gyermekek száma, akik hormonmódosító szereket (triptorelin) szedtek. Ezek a gyógykészítmények a pubertás korban (10–11 éves) megállítják a természetes nemi fejlődést és előkészítik a gyermekeket a nemváltásra. A Conte-kormány ingyenessé tette a triptorelint, morálisan is elismerve a fenti beavatkozás létjogosultságát. Véleményünk szerint tiltani kellene, ugyanúgy, ahogyan megtiltjuk egy tízéves gyermeknek az alkoholfogyasztást vagy a gépjárművezetést. Ebben a korban egy gyermeknek fogalma sincs arról, hogy milyen következményekkel jár a nemváltoztatás, amelyből a későbbiekben nincs visszaút.

– Miért támogatja a jelenlegi olasz kormány a genderideológiát?

– Az olasz parlament komoly nehéz­ségekkel küzd, a kormánytöbbség megosztott és gyenge. Bátorság, elhatározás és szilárd politikai identitás szükséges ahhoz, hogy egy kormány szembe tudjon szállni az ideológiai nyomással. Ha egy demokratikus úton megválasztott erős kormányunk lenne, amelynek világos és átlátható programja van, akkor lehetősége lenne arra, hogy nemet mondjon az ideológiai nyomásra.

– Mit gondol a magyar gyermekvédelmi törvényről?

– Teljesen egyetértek a magyar kormány döntésével. Amint nyilvánosságra hozták a gyermekvédelmi törvényt, több alkalommal is megvédtem nyílt vitafórumokon, televíziós és rádióműsorokban. Őszintén szólva irigylem a magyarokat, hogy volt bátorságuk törvényt hozni a gyermekeik védelmében. Méltatlannak tartom és határozottan elítélem az Európai Unió beavatkozását, amellyel kísérletet tett a szabad magyar állampolgárok akaratának az elhallgattatására. A népszavazás kiírása a leghelyesebb döntés, a demokrácia megkoronázása. Kitűnő követendő példa Olaszországnak. A magyarok megmutatták, hogyan kell és érdemes megvívni az ideológiai csatát. Biztos vagyok abban, hogy ha sikerülne követnünk a magyarok bátorságát és lemásolnánk a gyermekvédelmi törvényt, akkor az olaszok is boldogok lennének. Az olasz családok alapvetően konzervatív és keresztény értékeket képviselnek. Meggyőződésem, hogy ha Olaszországban a gyermekvédelem kérdésében népszavazást írnának ki, akkor az olaszok túlnyomó többsége a természetes család és a kiskorúak védelmét választaná az ideológiai agymosással szemben.

Borítókép: Mario Adinolfi, a Család népe olasz politikai párt elnöke (Fotó: Facebook/Mario Adinolfi)