Január végén hivatalosan is elindul a verseny a francia elnökválasztáson való induláshoz szükséges ötszáz szponzor megszerzéséért. A nagy, hagyományos pártok jelöltjeinek ez az időszak csupán egyszerű formalitás, ami nem okoz gondot, de akadnak olyanok is az elnökválasztási megmérettetésbe belépő új versenyzők között, akiknek fájhat a feje az aláírásokért. Nem meglepő, hogy utóbbiak közül több politikus is szorgalmazza azt a törvénymódosítást, hogy a szignójukat adó tisztségviselők neve ne kerüljön nyilvánosságra.
Köztük van a Nemzeti Tömörülés bevándorlásellenes elnökjelöltje, Marine Le Pen és Éric Zemmour jobboldali publicista, de Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország baloldali párt elnökjelöltje is – utóbbi hétfői sajtótájékoztatóján a szponzorálások anonimitását szorgalmazta.
A felvetés egyébként nem új keletű: novemberben Marine Le Pen felszólította Emmanuel Macron jelenlegi köztársasági elnököt, hogy törölje el a jelölteket támogató polgármesterek nevének közzétételét, mert a választott tisztségviselőkre így komoly nyomás nehezedik, és több jelöltnek nem lesz könnyű megszereznie a szükséges támogatást.
A FranceInfo francia hírportál megkérdezett több polgármestert, hogy megkeresték-e már őket az elnökjelöltek. Bertrand Courot, a Marne megyében található Sainte-Menehould első embere a negyedik ciklusát kezdi, és mint mondta, eddig mindig megkeresték a szponzorálással kapcsolatban. Idén eddig Jean-Luc Mélenchon és Éric Zemmour küldött neki levelet. Ha pedig a szponzorálást megkapja az egyik elnökjelölt, azt nyilvánosságra is hozzák. Ez a rendszer, vagyis az anonimitás kizárása pedig több tisztségviselőt is aggaszt: az Aube megyében található Mergey polgármestere, Marie-Luce Burri például hangsúlyozta, hogy amint hivatalba lépett, úgy döntött, nem fog élni a szponzorálás lehetőségével. A France Bleu-nek nyilatkozó Michel Fournier, Voivres polgármestere is hasonló állásponton van. Mit mondta e-mailben, telefonon több jelölt is megkereste, de ő sem teszi le senki mellett a voksát, és a szponzorálás névtelenségét szorgalmazza.
–Úgy gondolom, hogy nagyobb szabadságot kell adnunk a jelöltség megszerzésében, de most, a választás közeledtével nem fogunk opportunizmusból módosítani a szövegen ilyen vagy olyan jelölt miatt, vagyis néhány nappal a meccs előtt nem változtatunk a játékszabályokon
– hangsúlyozta Christophe Castaner. A francia Nemzetgyűlés tagja, korábbi belügyminiszter a France Inter műsorában hétfőn kifejtette: nem lenne kívánatos a jelenleg hatályos, a támogatások benyújtására vonatkozó szabályok módosítása. A politikus ugyanakkor úgy véli, idővel a szponzorálás szabályainak módosítására lenne szükség.
A Journal du Dimanche francia hetilap emlékeztetett: az 1962-ben létrehozott szponzorálási rendszer lehetővé teszi az elnökválasztás jelöltjeinek szűrését, mégpedig azért, hogy elkerüljék azt, hogy a „komolytalanabb” jelöltek összegyűjtsék az elnökválasztási versenyhez szükséges támogatásokat.
Így tehát ahhoz, hogy valaki bejuthasson az Élysee-palotába, legalább ötszáz aláírást kell összegyűjtenie mintegy negyvenezer választott tisztviselőtől (többek között parlamenti képviselőktől, polgármesterektől, megyei, regionális és területi tanácsadóktól).
Fontos kitétel, hogy egy pár évvel ezelőtt, 2016-ban történt törvénymódosítás óta az elnökjelöltek összes szponzori támogatását nyilvánosságra hozzák.
Az elnökjelölt-aspiránsoknak ráadásul nincs sok idejük a tisztségviselők megkeresésére, a rendelkezésre álló időszak január 30-tól kezdődik és március 4-ig tart, amikor is este hat óráig minden aláírást meg kell kapnia a francia alkotmánytanácsnak.
Borítókép: Marine Le Pen, a franciaországi Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke sajtótájékoztatót tart a radikális jobboldali pártok vezetőinek prágai találkozóján 2019. április 25-n (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
