Az erdélyi Tordán unitárius istentisztelet keretében ünnepelték meg, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, mely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. A vallásszabadság tordai kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti.
Az ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kifejtette:
a vallásszabadság kinyilvánítása az emberi jogok egyik korai törvénybe iktatása volt, és ez jelentette Erdély megmaradásának az egyik titkát is.
Az ősök ugyanis ezzel oltalmazták meg a közösségeiket. Hangsúlyozta: ma is ki kell mondani, hogy összefogásra van szükség nemcsak a közösségekben, hanem a közösségek között is. Megemlítette:
Magyarország kormányának támogatásával 2010 óta 650 egyházi ingatlan, 2016 óta pedig 480 óvoda újult meg vagy épült fel Erdélyben.
Úgy vélte, az áprilisi magyarországi parlamenti választás arról is fog szólni, hogy ezt a munkát sikerül-e megőrizni és folytatni. Arra kérte a jelen levő lelkészeket, hogy buzdítsák választási regisztrációra és szavazásra híveiket.
Kovács István unitárius püspök rövid üzenetében azt hangsúlyozta:
erősen kell fognunk egymás kezét ebben a viharban, hogy megmaradhassunk a kereszténység fundamentumán.
A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, olyan korban, amikor Európát a katolikusok és a protestánsok közötti villongások jellemezték. Európa nyugati felében csak évtizedekkel később születtek hasonló határozatok.
Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára és Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője megkoszorúzza a vallásszabadság emlékművét a vallásszabadság ünnepe alkalmából tartott megemlékezésen az erdélyi Tordán 2022. január 13-án. (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
