Oroszország nem kész még tárgyalni sem arról az elfogadhatatlan amerikai követelésről, hogy csapatait a saját területén a laktanyákba vonja vissza – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Pervij Kanal tévécsatorna Bolsaja Igra (Nagy játszma) című világpolitikai műsorában.
Már nemcsak azt hangoztatják, hogy vonjuk vissza csapatainkat az Ukrajnával közös határról, hanem azt, Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes éppen így mondta, egyebek között nyíltan, egy sajtóértekezleten, hogy a csapatok menjenek a laktanyába
– mondta Lavrov. – Nem hiszem, hogy meg kellene magyarázni, miért abszolút elfogadhatatlanok az ilyen jellegű követelések, természetesen még tárgyalni sem fogunk róluk – fűzte hozzá.
Az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákra, egyebek mellett a NATO további keleti bővítésének leállítására vonatkozó moszkvai követelés nyomán elindult tárgyalásokat úgy jellemezte, hogy azok a világpolitikában való komoly szembenállást, valamint a Nyugatnak azt a törekvését tükrözik, hogy megőrizze dominanciáját. Elmondta, hogy szemben a NATO-val, amely a saját dokumentumaira hivatkozva érvel amellett, hogy lehetetlen jogilag szavatolni a szövetség bővítésének leállítását, mert szerinte csakis a tagállamok dönthetnek az újabbak felvételekről erre vonatkozó kérelem esetén, Moszkva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között kidolgozott, a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó elvből indul ki.
A mi álláspontunk nem a NATO-dokumentumokon alapul. Nekünk semmi közünk hozzájuk, és nekik semmi közük hozzánk.
Álláspontunk az EBESZ legmagasabb szintű, így az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón elfogadott dokumentumain alapul, amelyek a szövetségválasztási szabadság feltételéül kifejezetten a biztonság oszthatatlanságának biztosítását kötik ki, azt, hogy senki ne tegyen semmilyen lépést a saját érdekében bármely más állam biztonságának rovására – hangoztatta.
Az orosz diplomácia vezetője, noha EBESZ-dokumentumokra hivatkozott, leszögezte, hogy a tárgyalások fő formátuma az orosz–amerikai és „egy kicsit” az orosz–NATO reláció is – mivel utóbbi esetben a felek közös alapokmányt fogadtak el –, ám semmilyen javaslat nem ment Moszkvából sem az Európai Unióhoz, sem az EBESZ-hez. Az unió Lavrov szerint az önállótlansága miatt maga tehet erről. Koszovót hozta fel példaként az európai „impotencia” megnyilvánulására. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték elakadása pedig a tárcavezető szerint annak a jele, hogy Németország nem szabad teljesen a kereskedelemben.
