– A 2014-es ukrán–orosz konfliktus kezdete óta nagymértékben megerősítettük a jelenlétünket a NATO keleti részén, nemcsak Észtországban, hanem Litvániában, Lettországban és Lengyelországban is. Több erőnk van szárazföldön, tengeren és levegőben, és további csapatokat tudunk bevonni, ha szükséges – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön, miután Alar Karis észt államfővel tárgyalt. A megbeszélésre azt követően került sor, hogy előző nap hosszú idő után a NATO és Oroszország is asztalhoz ült, mivel az ukrán határ közelében megnövekedett orosz katonai jelenlétről szóló hírek szükségessé tették a találkozást.
– A NATO működése azon az elven alapul, hogy megvédjük egymást: az egyik szövetségesünk elleni támadás az összes szövetségesünk elleni támadást jelentené.
Ez az elv több mint hetven éve biztonságban tart bennünket, és Észtországra is kiterjed 2004 óta, mióta az országuk csatlakozott a NATO-hoz – válaszolta a főtitkár az észt közszolgálati média újságírójának azon kérdésére, hogyan tudná az Észak-atlanti Szövetség megvédeni az észt embereket egy esetleges orosz fegyveres támadás esetén. Jens Stoltenberg válaszában hozzátette: NATO-repülőgépek tartják biztonságban az eget Észtország felett, és szövetséges hajók járőröznek a Balti-tengeren.
– Nem választhatja szét egy újabb vasfüggöny Európát
– hangsúlyozta Alar Karis a NATO-főtitkárral való találkozóját megelőzően arra utalva, hogy számítanak a szövetség védelmére.
Kaja Kallas észt miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy további csapatokat kellene a szövetségnek a keleti részére vezényelnie.
2014 óta a NATO négy, körülbelül ezerfős csapatot állomásoztat a balti országokban és Lengyelországban külön-külön. A bevetésre kész harccsoportokat rotációs alapon felváltva az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti.
– Ha ránézünk a térképre, látszik, hogy a balti országok egy NATO-félszigetet képeznek, ezért vannak aggodalmaink
– nyilatkozta Kaja Kallas a Reuters hírügynökségnek.
– Természetesen megbeszéléseket folytatunk szövetségeseinkkel arról, hogy az elrettentés érdekében növeljék az itteni jelenlétüket – tette hozzá az Oroszországgal határos posztszovjet állam kormányfője. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Oroszország–NATO Tanács szerdai brüsszeli ülésén ugyanakkor kifogásolta, hogy a NATO kolosszális erőforrásokat fordít Oroszország feltartóztatására, és hozzátette, hogy Moszkvának ebben az esetben az ellenfeltartóztatást kell választania.
Az észt védelmi minisztérium tavaly készített felméréséből kiderült: a lakosok fontosnak tartják a NATO szerepét hazájuk biztonságának elősegítésében. A válaszadók 52 százaléka gondolja úgy, hogy ha fegyveres konfliktus törne ki az országban, a szövetség közvetlen katonai segítséget nyújtana. 45 százalékuk pedig abban is bízik, hogy a NATO-tagsággal megelőzhetik az efféle veszélyt. A közvélemény-kutatás továbbá arra is rávilágított, hogy a lakosság egészen 75 százaléka támogatja a NATO jelenlétét Észtországban.
