Az európai védelmi képességek megerősítése évtizedek óta napirenden van: már az 1950-es években elültették magjait a René Pleven egykori francia miniszterelnök nevét viselő Pleven-tervben, amelyben egy közel százezer fős, a NATO keretein belül működő, vegyes nemzetiségű, nemzetek feletti európai hadsereg felállítását irányozták elő, noha egy ilyen magasfokú integrációra és finanszírozásra a tagállamok akkor végül nem mutattak hajlandóságot. Az elmúlt évtizedben azonban ismét felerősödtek a közös védelmi stratégiát sürgető technikai és szakpolitikai érvek; ezek eredményeként tartható számon például az Európai Bizottság által még 2016-ban javasolt Európai Védelmi Alap nevet viselő pénzügyi eszköz létrehozása is, amelyet az európai védelmi ipar kutatásfejlesztésének támogatására, versenyképességének növelésére és a többnemzeti védelmi ipari együttműködés élénkítésére hoztak létre.
Ez azonban még mindig nem vitte közelebb a tagállamokat ahhoz, hogy együttes erővel reagálni tudjanak az olyan akut kihívásokra, mint amilyen a jelen esetben a blokkot három különböző irányból is fenyegető migrációs nyomás vagy épp az ukrán határon történt orosz csapatmozgások okozta fenyegetettség. Utóbbival kapcsolatban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU védelmi- és külügyminiszterek informális bresti találkozójára érkezve azt nyilatkozta:
− Ezek részei annak a nyomásnak, amelyet Moszkva gyakorol követelései teljesítése érdekében, de szó sincs arról, hogy nyomás alatt tárgyalnánk.
Márpedig a helyzet az, hogy a tagállamok egyelőre csak szankciós politikával tudják közös érdekeiket érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban a találkozón hazánkat képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta:
− Ha továbbra is kizárólag a szankciókról fog szólni az európai uniós külpolitika, akkor azzal Brüsszel gyakorlatilag azt éri el, hogy az európai biztonságról nélkülünk, tehát az európaiak nélkül fognak mások döntést hozni, és ez nem lenne helyes.
Erősebb támogatás a keleti partnereknek
Az egyre csak fokozódó biztonsági fenyegetések és geopolitikai kihívások márpedig gyors választ sürgetnek – nem meglepő, hogy az uniós miniszterek nyugat-franciaországi kétnapos találkozójának legfontosabb témája az úgynevezett „Stratégia iránytű” nevet viselő javaslat, amely az európai védelmi képességek erősítésére, köztük 2025-ig egy ötezer fős gyorsreagálású hadtest létrehozására tűz ki célokat és ajánl konkrét lépéseket. Írtunk róla, az uniós védelmi- és külügyminiszterek még tavaly novemberben tekintették meg a javaslat első – 28 oldalas – tervezetét, amely azóta már 34 oldalasra duzzadt, és számos újdonságot is tartalmaz az első változathoz képest. Az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv című hírportál a birtokába került dokumentumból idézve megjegyzi: a legújabb verzió szerint az Oroszországgal kapcsolatos feszültségek közepette az EU erősebb támogatást kíván nyújtani a keleti partnerei számára is a biztonságot és a védelmet illetően.
Az EU-nak közös erőfeszítésekkel és befektetésekkel növelnie kell jelenlétét, hatékonyságát és láthatóságát a globális színtéren […] Erős és koherens politikai szereplőként kell fellépnünk, hogy megőrizzük a demokráciáinkat megalapozó értékeket és elveket, támogassuk a nemzetközi békét és biztonságot, és nagyobb felelősséget vállaljunk Európa és polgárai biztonságáért
– áll az Euractiv szerint az új szövegrészben.
„Szelektív együttműködést” kínálnak Moszkvának
A dokumentum első verzióját egyébként számos kritika érte, miszerint nem határozta meg kellőképpen a Moszkva felől érkező fenyegetéseket, ideértve a katonai erődemonstrációkat és a megszállást vagy épp az energiaellátás fegyveresítését és a hibrid akciókat. Az új verzió immár tartalmaz utalást arra, hogy „a külföldről érkező információs manipuláció és a beavatkozás, valamint a hagyományos katonai eszközök a valóság részét képezik az Oroszországgal való kapcsolattartásban”. Fontosnak tartja továbbá a dokumentum az úgynevezett minszki megállapodások végrehajtását, a posztszovjet országokkal való szorosabb kapcsolattartást, az orosz fenyegetésekkel szembeni uniós ellenállóképesség erősítését, ugyanakkor az Oroszországgal való „szelektív együttműködést” is.
Utóbbi a dokumentum szerint olyan területeken lenne fontos, mint a terrorizmus elleni küzdelem.
A tagállamoknak egyébként márciusig van idejük módosítási javaslatokkal alakítani a dokumentumot, mielőtt az véglegesítésre kerülne az EU állam- és kormányfőinek márciusban esedékes, a Stratégiai iránytűre koncentráló informális csúcstalálkozóján. A projektet nem mellesleg az egyik legfőbb prioritásként kezeli a januárjában elstartoló francia soros uniós elnökség, a következő néhány hétben tehát a francia diplomácia várhatóan mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az egyes tagállamokban még meglévő kétségeket is eloszlatva tető alá hozzák az EU biztonság- és védelmi politikájának új tervezetét.
Borítókép: Az Európai Unió védelmi minisztereinek nem hivatalos bresti találkozója 2022. január 13-án. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Keleti feszültség
