Genf, 2021. december 30.
2021. június 16-án készült kép Joe Biden amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnökrõl a Genfi-tó partján lévõ La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójukon. A Fehér Ház és a Kreml bejelentése szerint az orosz és az amerikai elnök 2021. december 30-án telefonon tárgyal egymással. Egy hónap alatt ez lesz a második telefonbeszélgetés a két vezetõ között.
MTI/AP/Patrick Semansky Fotó: Patrick Semansky
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
„Nagyon valószínűnek” tartja az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata elnöke, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát. Adam Schiff szerint ahhoz, hogy ez ne következzen be, Moszkva elleni szankciók bevezetésére és a nyugati hatalmak összetartására van szükség. „Erős szankciók kellenének Oroszországgal szemben, hogy elrettentsük egy nagyon valószínűnek tűnő, Ukrajna elleni inváziótól” – magyarázta Adam Schiff az amerikai CBS News hírcsatornának adott interjújában. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok szövetségeseinek is szilárdan ki kell állniuk ezen álláspont mellett annak érdekében, hogy Oroszország megértse, a nyugati országok ugyanazon a véleményen vannak az orosz–ukrán konfliktusban.
– Attól tartok, Putyin nagy valószínűséggel támadni fog. Őszintén szólva még mindig nem értem a motivációt, miért teszi ezt most. De minden bizonnyal szándékában áll támadni, hacsak nem tudjuk őt meggyőzni az ellenkezőjéről
A demokrata politikus továbbá azt is felvetette, noha Moszkva a NATO keleti terjeszkedését igyekszik megakadályozni, ha Ukrajnát megtámadják ennek ellentettjét fogják elérni. „Több NATO-eszközt fogunk telepíteni Oroszország közelébe, ha ismét háborúba szállnak Ukrajnával” – figyelmeztette az orosz vezetést Schiff. Hozzátette:
nincs ellenére, hogy személyesen Putyin ellen lépjenek fel, ugyanakkor szerinte az ágazati méretű szankciók fontosabbak.
Joe Biden amerikai elnök telefonon tájékoztatta vasárnap este az ukrán államfőt, Volodomir Zelenszkijt arról, hogy „határozott választ adnak”, ha Oroszország támadást indít a posztszovjet állam ellen. A Fehér Ház közleménye szerint mindkét elnök kifejezte, hogy támogatja azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyeket kétoldalú párbeszéd útján a jövő héten készülnek megtenni Oroszországgal.
A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytat tárgyalásokat.
Biden továbbá megerősítette, országa kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, valamint támogatja a Donyec-medencei fegyveres konfliktusnak a minszki és a normandiai megállapodások szerinti rendezését. Zelenszkij Twitter-üzenetében azt hangsúlyozta, az amerikai elnökkel folytatta az első diplomáciai megbeszélését ebben az évben, ami – szavai szerint – a két ország közötti kapcsolatok „különleges természetéről” tanúskodik.
Ukrán katona a kelet-ukrajnai Donyeck közelében húzódó frontvonalnál, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti összecsapások egyik helyszínén (Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak)
Noha az Egyesült Államok egyértelműen attól tart, Moszkva bármelyik percben megindíthatja csapatait Ukrajna ellen, Andrej Rudenko magas rangú orosz diplomata a TASZSZ orosz hírügynökséggel közölte: készek együttműködni Washingtonnal az ukrán helyzetről annak figyelembevételével, hogy a minszki megállapodásnak nincsen alternatívája és a konfliktus megoldásához elengedhetetlen, hogy a Donyec-medence különleges státust kapjon.
Kijev vonakodik végrehajtani a minszki megállapodást, noha ez a dokumentum az alapja az orosz–amerikai együttműködésnek az ukrajnai belpolitikai konfliktus megoldásában
– hangsúlyozta a diplomata a 2014 szeptemberében aláírt egyezmény fontosságát.
Rudenko hozzátette, Moszkva javasolta a normandiai négyek – Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország – tárgyalását is az Egyesült Államokban, azonban erre nem kaptak pozitív választ. A diplomata továbbá arra is rámutatott, Moszkva reméli, hogy az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni Ukrajnára a minszki megállapodás végrehajtása érdekében.
Borítókép: 2021. június 16-án készült kép Joe Biden amerikai (jobbra) és Vlagyimir Putyin orosz elnökről a Genfi-tó partján lévő La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójukon (Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Régi, dicső családfa az övé, a hét törpe nemzetségből való ő, s bár nem jegyezték fel, de úgy volt, hogy Szundi és Szende frigyéből kelt életre a Szendi-ág, s a dicső évszázadok torkolltak aztán őbelé. A Romuluszba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
