– Csaknem egy éve, hogy hivatalba lépett az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkáraként. Miket tart az elmúlt egy év legfontosabb szakmai sikereinek?
– A feladatköröm két államtitkárság egyesítéséből jött létre, így rendkívül széles területet ölel fel a munkám. Az elmúlt évben sok, már korábban elindított projektet kellett végig vinnünk, de számos új kezdeményezésünk is volt. Ez utóbbiak közül a Klíma- és természetvédelmi akcióterv pontjainak megvalósítását emelném ki, főként a nagy lakossági napelemes pályázatot, az egyre bővülő Zöldbusz programot és a zöldkötvényeket. A hulladékgazdálkodás terén pedig jelentős előrelépés, hogy megtiltották az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát. Azt gondolom, hogy az uniós helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz (RRF) és a Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (KEHOP plusz) forrásainak tervezéséből is kihoztuk, amit lehetett. Összességében látványos, ahogy a környezetvédelem és energiapolitika terén kezd beérni az elmúlt időszak munkájának gyümölcse és lelkesen folytatjuk a munkát, amiben iránymutatásként fognak szolgálni a nemrég lezárult Magyarország zöld úton jár! környezetvédelmi felmérés eredményei.
– Melyek ezek az eredmények? Látni szemléletváltozást a lakosságban a környezet védelmét illetően?
– Abszolút! Árulkodó, hogy környezetvédelmi és klímavédelmi ügyekben több mint hetvenezren nyilvánítottak véleményt az online kérdőívünk kitöltésekor.
Ezzel párhuzamosan országjárást is tartottunk a fővárosi és vidéki egyetemeken, melynek során azt tapasztaltuk, hogy a magyar fiatalokat kifejezetten foglalkoztatja a környezetvédelem, ők a leginkább hajlandók arra, hogy tegyenek is az ügy érdekében.
A felmérésünk eredményei alapján az is egyértelművé vált, hogy Magyarországon ennél jóval szélesebb a téma iránt érdeklődő társadalmi réteg. A válaszok ismeretében pedig elmondhatjuk, hogy az intézkedések kapcsán a többség megfontoltan és az arányosság elve mentén gondolkozik. A kérdőívet kitöltők 81 százaléka például úgy gondolja, hogy a klímacélok elérése csak az energiabiztonság garantálása és az árak megfizethetősége mellett történhet. A kormányzati irány visszaigazolása az is, hogy a válaszadók döntő többsége, 85 százalék szerint a legnagyobb szennyezőknek kell állniuk a zöldfordulat költségeit.
– A kormány Európa-politikájára jellemző, hogy a hazai konzultációk eredményét iránymutatásként használja a brüsszeli tárgyalóasztaloknál. Számíthatunk erre a jelen konzultáció és a Fit for 55 klímavédelmi csomagot illetően?
– Természetesen, a Fit for 55 javaslatcsomagot illetően épp az az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki viselje a zöldátállás terhét. Ahogy mondtam, erről a magyaroknak világos az álláspontjuk, miszerint a nagy szennyezőknek kellene fizetniük. Erős jelzést kaptunk a lakosságtól, hogy a kormány által képviselt irányvonal helyes, most pedig még nagyobb legitimációval tudunk tovább menni Brüsszelben is.
– A múlt decemberi EU-csúcson heves viták robbantak ki a Fit for 55, az unió klímapolitikai elképzelései, valamint az energiaválság témájában, az országvezetők így következtetéseket sem tudtak elfogadni. Ön ezt követően, december végén a Környezetvédelmi Tanács brüsszeli ülésén vett részt. Mi a tapasztalat, valóban ekkorák az érdekellentétek?
– Fontos hangsúlyozni, hogy a Fit for 55 csomag tárgyalásának érdemi szakaszához még el sem érkeztünk. A tagállamok és az országcsoportok jelenleg tárgyalási pozíciókat vesznek fel. Mindegyik tábor a saját pozícióját védi, ami bevettnek számít az európai politikában. Az Európai Bizottság a kvótakereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztésére tett javaslatot, a közúti közlekedés és a lakóépületek energiafelhasználását is a rendszer hatálya alá vonnák.
Meggyőződésem, hogy ez a pozíció hosszú távon nem marad védhető. Magyarország mellett a közép-európai régió, így a visegrádi országok, sőt néhány nyugat-európai ország is kritikusan gondolkozik az ETS ily módon történő kiterjesztéséről.
Arról nem is beszélve, hogy a nem az ETS hatálya alá tartozó szektorokban az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet (ESR) szabályozza kibocsátáscsökkentést, ahol ugyancsak növelnék a célértékeket. Ezeket az ETS kiterjesztése nélkül is teljesíteni kellene, amivel alapvetően Magyarország is egyetért.
– Tehát inkább szolgál politikai érdekeket a cél, hogy kiterjesszék a kvótakereskedelmi rendszer (ETS) hatályát?
– Az intézményközi érdekek, a tagállamok politikai érdekei és az Európai Bizottságon belüli személyes ambíciók is szeletei a tortának. Az ETS kiterjesztése Frans Timmermans bizottsági alelnök személyes ambíciója. A tagállamokat tömörítő tanácsban viszont látni, hogy alapvetően nagy az ellenállás a bizottsági ambíciókkal szemben. Ezt pedig egyértelműen a V4-ek vezetik. Az uniós klímavédelmi elképzelések és a tapasztalható energiaár-válság közötti kapocs sem lebecsülendő. Eleve adott a magas energiaár-környezet, ami várhatóan velünk marad a következő években. Időközben a kibocsátási kvóták ára is rendkívül megnőtt: pár éve még öt euró körül mozgott a tonnánkénti érték, most pedig a 80-90 eurós szintről beszélünk. Tehát vitathatatlanul erős árnyomás van Európán, majd ezt fokoznák azzal, hogy az úgynevezett ETS-t ki akarják terjeszteni a közúti közlekedésre és az épületekre, azaz az autókra és a családi házakra és lakásokra is. Nem a szennyező multinacionális vállalatokkal, hanem a családokkal akarják megfizettetni a klímavédelem árát. Ez elfogadhatatlan a magyar kormány számára. Bár Timmermans alelnök egyfajta kompenzációként beharangozta a Szociális Klíma Alapot, meglátásunk szerint azonban ez nem egy megfelelő eszköz. A hétéves keretköltségvetés részét képezi, tehát a közép-európai államok ugyanazokkal a vitákkal szembesülnének, mint a helyreállítási alap esetében.
– A jogállamisági vitákra gondol?
– Igen. De ettől függetlenül is azt gondolom, hogy a helyi szociális-társadalmi helyzetet Brüsszelből nem lehet igazságosan megítélni, ennek a tagállamok kezében kellene maradnia. A Fit for 55 esetében akkora volumenű és sok esetben merész elemeket tartalmazó csomagról van szó, hogy magától értetődő a legmagasabb szintnek, az országvezetőket soraiban tudó Európai Tanács véleményének a jelentősége.
Az állam- és kormányfőket nem lehet megkerülni egy ekkora politikai súllyal bíró kezdeményezés esetében, még akkor sem, ha annak egyes elemei formálisan nem konszenzust, hanem minősített többséget igényelnek.
– Az Európai Bizottság újévkor megelőlegezte a zöld címkét az atomenergiának és a földgáznak. Mekkora előrelépés ez hazai szempontból?
– Ez egy nagy győzelem a V4-országoknak, hiszen mindig határozott álláspontot képviseltünk a taxonómiát illetően. A fő szövetségesünk a folyamatban Franciaország is. Magyarországnak az atomenergia használata kulcsfontosságú., de az Európai Unió sem érheti el a klímasemlegességet nukleáris energia nélkül. A földgáz fenntarthatósághoz való hozzájárulásának uniós elismerése szintén kiemelt jelentőséggel bír a régiónknak: ez egy gyors megoldás, amely sokkal tisztább a szénnél. Gondoljunk csak Lengyelországra vagy Csehországra, ezen országok esetében is igaz, hogy a szénről való gyors átállás, a technológiaváltás hosszú távon akár 60-70 százalékkal csökkentheti a kibocsátást.
– Mit gondol, befolyásolja-e a hazai zöldátállást, hogy az Európai Bizottság ezidáig nem fogadta el a magyar RRF-tervet? A rendelkezésre álló források meghatározó, legalább harminchét százalékát kell éghajlatvédelmi szempontok mentén felhasználni.
– A kormány döntése értelmében az energetikai komponens két projektjét – a nemrég meghirdetett lakossági napelemes pályázatot és a villamosenergia-hálózatok megerősítését – előfinanszírozzuk.
Nem tartom túl fairnek, hogy az unió szerint kötelező érvényűek ránk nézve a célszámok, fokoznunk kell az ambíciókat, miközben ehhez források csak később állnak majd rendelkezésre. Az egyes kormányok természetesen dönthetnek az előfinanszírozás mellett, de egy idő után ez a fajta kettős mérce nem tartható.
A magyar kormány elkezdte megvalósítani a kialakított zöldstratégiát: az országban soha nem volt ekkora volumenű napelemes pályázat, soha nem volt ennyi forrás elektromos buszokra, soha nem számoltunk fel ekkora mennyiségű illegális hulladékot. A zöldátmenet lehetőség Magyarországnak, hogy gazdaságilag újrapozicionálja magát, és élhető környezetet őrizzen meg az utókornak. Mi pedig élni szeretnénk ezzel a lehetőséggel.
Borítókép: Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára (Fotó: Magyar Nemzet)
