Alapjaiban változtatná meg a német kormány a mezőgazdaságot és az élelmiszer-előállítást. A tervek túlmutatnak Németország határain, mivel a következő európai uniós költségvetési ciklus agrárpolitikájának átalakítását is célul tűzte ki az új kormánykoalíció. Berlin várhatóan látványos és gyors változásokat indít el, amelyek hatással lesznek a kontinens valamennyi gazdálkodójára.
A mezőgazdaságért Cem Özdemir, a környezetvédelemért pedig Steffi Lemke zöldpárti (Grüne) miniszterek felelnek. A Zöldek kampányában végig hangsúlyos volt az agrárreform ötlete, a kormányalakítás óta pedig már több konkrétumot is bejelentettek. Ezek közül
az egyik legfontosabb céljuk az élelmiszerek árának emelése.
Egyrészt azért, hogy a magasabb árak hozzájáruljanak az agrárium magasabb jövedelmezőségéhez, másrészt azért, hogy a németek jobban megbecsüljék az élelmiszert, és értékként tekintsenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre. Cem Özdemir agrárminiszter az elmúlt időszakban többször is azt hangsúlyozta, hogy az áraknak ki kell fejezniük az ökológiai igazságosságot.
Az egyelőre nem világos, hogy az élelmiszerek árának emelkedését milyen eszközökkel érné el Berlin. Az ugyanakkor már szinte biztos, hogy
az Európa egyik legnagyobb élelmiszer-előállító országában meghozott intézkedéseknek érdemi hatásuk lesz az egész Európai Unió piaci folyamataira.
Csökkentenék az élelmiszerek só-, cukor- és zsírtartalmát is az egészségesebb táplálkozás előmozdítására, jóllehet szakértők szerint nem feltétlenül ösztönző, ha az ízeket veszik ki az ételekből.
A német Zöldek az agrártámogatások elosztását is átalakítanák. Céljuk, hogy csökkenjen az állatállomány, a források odaítélését pedig az állatjóléthez kötnék. A zöldcélok egyik sarokpontja ugyanis a kevesebb haszonállat és a hagyományos húsfélék fogyasztásának csökkentése, mivel szerintük az állattartás erőteljesen hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Az agrárreformtervek közül szintén hangsúlyos az ökológiai gazdálkodás érdemi térnyerése. A vegyszermentes biogazdálkodás arányát a jelenlegi tízről harminc százalékra növelnék 2030-ig. Az állam ráadásul példát mutatna azzal, hogy a közétkeztetéshez kizárólag ökológiai művelésből származó alapanyagokat lehetne felhasználni.