Elkészült a következő európai uniós finanszírozási ciklus agrár-vidékfejlesztési forrásainak elosztását célzó stratégiai terv. Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve készítette el a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó dokumentumot – jelentette be Nagy István, agrárminiszter.
A stratégiai tervet december végéig kell az Európai Bizottságnak benyújtani, a tervek a jóváhagyás után válnak jogilag hatályossá, várhatóan a jövő év második felében. Nagy István jelezte, a benyújtás előtti utolsó lépésként a tárca társadalmi vitára bocsátja a dokumentumot.
A KAP kereteit a megújuló agrárium program megvalósításának szenteljük. Ebben a tudatban fejlesztjük az agráriumot és az élelmiszerelőállítást, megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, és a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé
– hívta fel a figyelmet a miniszter.
A tárcavezető szerint a program egyrészről válaszol a 21. századi kihívásokra, az erősödő nemzetközi versenyre, a klímaváltozásra, a csökkenő biodiverzitásra, az élelmiszerellátási biztonság vagy éppen a munkaerőhiány kérdésére, másrészről húzóágazataink megerősítésével hozzájárul a regionális versenyben való élre kerüléshez.
A rendelkezésre álló források felét gazdasági fejlesztésre fordítjuk, harmadát pedig a környezet- és klímavédelemre, ami a korábbi időszak dupláját jelenti. Emellett a kistelepülések fejlesztésére jutó összeg negyedével növekszik, amely így a források tíz százalékát teszi ki
– ismertette a részleteket a miniszter.
A Közös Agrárpolitika I. pillérének keretében 3400 milliárd forint, a vidékfejlesztési pályázatokat magában foglaló II. pillérben pedig 2853 milliárd forint szolgálja a mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztését.
Mindez annak köszönhető, hogy a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, nyolcvan százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé
– emelte ki Nagy István.
A leendő támogatások között régi és új elemek is megjelennek. Továbbra is lesz területalapú támogatás, ráadásul a kisgazdaságok és a fiatal termelők többletforráshoz juthatnak. Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, és új elemként a közvetlen támogatások között megjelenik az úgynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók környezeti többletvállalásait kompenzálja. A vidékfejlesztési támogatások között meghatározó lesz a versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások segítése, de megmarad az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések az alapszolgáltatásaik és infrastruktúrájuk fejlesztésére. Emellett kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Kuklis István)
