Közös nyilatkozatot adott ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és több ország külügyminisztere a mianmari katonai hatalomátvétel egyéves évfordulóján.
Az aláírók hangsúlyozták, hogy a katonai rezsim felelős a Mianmar és a régió békéjét és stabilitását súlyosan aláásó válságért.
Josep Borrell uniós főképviselő az Európai Unió nevében, valamint Albánia, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia, Svájc és Új-Zéland külügyminiszterei közös nyilatkozatukban elítélték a katonai vezetés visszaéléseit országszerte, valamint a rohingják, illetve más etnikai és vallási kisebbségek ellen elkövetett jogsértéseket.
Komoly aggodalmunkat fejezzük ki a kínzásról, valamint a szexuális és nemi erőszakról szóló hiteles jelentések miatt – fogalmaztak.
A nyilatkozattevők aggodalmunkat fejezték ki az országszerte egyre mélyülő humanitárius válság miatt is, és arra szólították fel a vezetést, hogy biztosítson gyors, teljes és akadálytalan humanitárius hozzáférést a kiszolgáltatott lakosság megsegítéséhez. Aggodalmukat fejezték ki továbbá az önkényesen fogva tartottak különösen nagy száma, valamint Aung Szan Szú Kji bebörtönzött mianmari vezető és más politikai foglyok elítélése miatt.
Felszólítjuk a nemzetközi közösség minden tagját, hogy támogassa az igazságszolgáltatás előmozdítására irányuló erőfeszítéseket, az emberi jogok megsértéséért felelősök elszámoltatását, tagadják meg a fegyverek és a katonai célokra is használható termékek értékesítését a hadsereg számára, valamint segítsék a humanitárius szükségletek kielégítését
– fogalmaztak. Az aláírók felszólították a katonai vezetést arra is, hogy érdemben vegyen részt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) által összeállított béketerv megvalósításában, azonnal szüntessék be az erőszakot, továbbá arra, hogy valamennyi fél részvételével indítsanak konstruktív párbeszédet a válság békés megoldására.
Ismételten felszólítjuk a katonai rezsimet, hogy azonnal vessen véget a szükségállapotnak, engedélyezze az akadálytalan humanitárius hozzáférést, engedje szabadon az önkényesen fogva tartottakat, beleértve a külföldieket is, és biztosítsa, hogy az ország mihamarabb visszatérjen a demokrácia útjára
– tették hozzá.
Mianmarban a fegyveres erők tavaly február 1-jén vették át a hatalmat, és Aung Szan Szú Kji mellett az általa vezetett kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt számos politikusát letartóztatták. A 2020. novemberi választást elsöprő többséggel az NLD nyerte. A hadsereg azzal indokolta a hatalomátvételt, hogy a kormány nem vette figyelembe a választással kapcsolatos panaszait. A katonai hatalomátvétel óta rendszeressé váltak a tömegmegmozdulások, melyek ellen a katonaság egyre nagyobb erővel lépett fel, sokan meghaltak. A hadsereg erőszakos fellépései széles körű nemzetközi tiltakozást váltottak ki.
Borítókép: A mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak aktivisták Mandalajban 2022. február 1-jén (Fotó: MTI/AP)
