Szakértők mondják lapunknak: Senkinek sem érdeke a világháború

Villámháborúról lehet szó, a nyugati országok minden bizonnyal nem fognak beavatkozni.

Rosztov, 2022. február 22. Orosz páncélozott harci jármûvek a rosztovi régióban 2022. február 22-én, egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár "népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov

Ha Oroszország olyan helyzetbe kerül, hogy az ottani döntéshozók szerint nincs veszítenivalójuk, az érthetően még súlyosabb irányba is elmozdíthatja a jelenlegi folyamatokat

– magyarázta a szakértő.

Ilyash György szerint az elsődleges probléma az volt az eddigi értékelésekkel, hogy a kommunikáció mind orosz, mind nyugati részről azt jelezte, valamilyen tárgyalások még folynak. „A cselekmény megindítását azonban én úgy értelmezem, hogy az oroszok úgy látták, itt nem lesz tárgyalás, tehát, nem maradt lehetőségük arra, hogy a saját céljaikat más eszközökkel elérjék, mint katonai eszközökkel” – magyarázta a kutató. „Amit biztosan látni, hogy a szankciók minden típusa előkerülhet és bármilyen súlyosságig elmehet a nemzetközi közösség” – vázolta fel a KKI munkatársa, hogyan reagálhat a Nyugat.

Egy tüzérségi támadásban megrongálódott katonai épület Kijevben 2022. február 24-én. Fotó: MTI/EPA/Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata 

A magyar szakértők egyetértenek abban, senkinek sem áll érdekében, hogy kirobbanjon egy harmadik világháború vagy egy nagy nemzetközi konfliktus. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 csütörtök délelőtti műsorában arról beszélt, „nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni”. Moszkva álláspontját ismertetve elmondta, Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a katonai tömb tagállama legyen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon.

A szakértő szerint az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.

Nógrádi György arra is rámutatott, feltehetőleg csak idő kérdése az orosz győzelem, a talány az, Putyin mit ért győzelem alatt: „a mostani ukrán vezetéstől való megszabadulást, kulcsfontosságú pontok elfoglalását vagy Kijev elfoglalását, amire egyébként katonailag képes” – tette hozzá. Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni. A szakértő a szankciókról elmondta, Moszkva számít rájuk, és ellenük számos más országból – beleértve Kínát és Iránt – fog megfelelő támogatást kapni. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense arra hívta fel a figyelmet, gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben, de azt nem tudni, hogy ezek elegendőek lesznek-e. „Az orosz vezetés szeretne elmenni a falig, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el” – tette hozzá az NKE oktatója, aki szerint „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.

– Ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is

– figyelmeztetett Tálas Péter az M1 műsorában. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintéztének vezetője szerint Putyin „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, amelynek célja az ukrán kormány megbuktatása. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy az ukrán válság a NATO keleti blokkjának megerősítését fogja eredményezni – ez épp az ellentéte annak, amit Putyin akart –, ami azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába és vélhetően Magyarországra is.

Borítókép: orosz páncélozott harci járművek a rosztovi régióban 2022. február 22-én (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)