Szakértők mondják lapunknak: Senkinek sem érdeke a világháború

Villámháborúról lehet szó, a nyugati országok minden bizonnyal nem fognak beavatkozni.

Rosztov, 2022. február 22. Orosz páncélozott harci jármûvek a rosztovi régióban 2022. február 22-én, egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár "népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov

Orosz hadművelet kezdődött csütörtök hajnalban Ukrajna ellen, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ám törekedni fog az ország demilitalizálására. Lapunknak Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója elmondta, közel a legrosszabb forgatókönyv következett be, Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet szakértője pedig Oroszország lehetséges terveiről beszélt. A magyar szakértők egyetértenek abban, hogy senkinek sem érdeke egy nagy nemzetközi konfliktus vagy a harmadik világháború kirobbanása.

– Bízunk abban, hogy egy villámháború zajlik

– mondta a Magyar Nemzetnek Georg Spöttle.

Video on Thursday showed burning apartment buildings near Kharkiv, Ukraine’s second largest city. The footage is evidence of a possible attack on civilian infrastructure.https://t.co/RuuvTtW1TI pic.twitter.com/pSBq6hNnGj

— The New York Times (@nytimes) February 24, 2022

A Nézőpont Intézet szakértője szerint a Mariupol felől érkező harckocsi hadoszlopoknak a menete arra enged következtetni, Moszkva célja nagy valószínűséggel a két szakadár népköztársaság és a hozzájuk tartozó megyék teljes elzárása Ukrajnától. Továbbá el akarják vágni az ukrán hadsereg utánpótlását is, hogy az ország belsejéből ne érkezzenek katonák, lőszer és élelmiszerellátás a hadsereg számára. Georg Spöttle ismertette, Oroszország háborús forgatókönyv szerint haladt: „megsemmisítettek radarállomásokat, valamint az ukrán légierő nagy részét még a földön, felszállás előtt. Tönkretették az ukrán hadsereg kommunikációs eszközeit, tehát mondhatni, megvakították az ellenséget” – sorolta a kutató. Hozzátette, szerinte mindennek hátterében az orosz hadsereg veszteségek nélküli előretörésének biztosítása áll, hiszen így a vadászgépek nem tudnak felszállni a berepülő orosz gépek ellen, és a drónokat sem tudják a lokátorállomások érzékelni.

Georg Spöttle arra a kérdésünkre, hogy lehet-e számítani bármilyen katonai reakcióra a Nyugat részéről, leszögezte, „nyilvánvalóan nem”.

A szakértő Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábbi nyilatkozatait idézte fel, aki arról beszélt, amíg a tömb tagállamait nem éri támadás – például katonai beavatkozás orosz részről a Baltikumban –, addig a NATO nem avatkozik be a konfliktusba. „Oroszországnak sem lenne érdeke a katonai szövetséggel kirobbantani egy komoly konfliktust, hiszen a NATO-doktrína szerint ha egy tagállamot támadás ér, az olyan, mintha a tömb egészét támadnák, és akkor mozgósíthatnák a többi állam hadseregeit is. Nem ez a cél” – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet munkatársa. Ilyash György azonban úgy véli, közel a legrosszabb forgatókönyv következett be az orosz támadás megindításával, és egy ilyen művelet – akármilyen jól is van megtervezve – bármikor, bármilyen irányba fejlődhet.

Ha Oroszország olyan helyzetbe kerül, hogy az ottani döntéshozók szerint nincs veszítenivalójuk, az érthetően még súlyosabb irányba is elmozdíthatja a jelenlegi folyamatokat

– magyarázta a szakértő.

Ilyash György szerint az elsődleges probléma az volt az eddigi értékelésekkel, hogy a kommunikáció mind orosz, mind nyugati részről azt jelezte, valamilyen tárgyalások még folynak. „A cselekmény megindítását azonban én úgy értelmezem, hogy az oroszok úgy látták, itt nem lesz tárgyalás, tehát, nem maradt lehetőségük arra, hogy a saját céljaikat más eszközökkel elérjék, mint katonai eszközökkel” – magyarázta a kutató. „Amit biztosan látni, hogy a szankciók minden típusa előkerülhet és bármilyen súlyosságig elmehet a nemzetközi közösség” – vázolta fel a KKI munkatársa, hogyan reagálhat a Nyugat.

Egy tüzérségi támadásban megrongálódott katonai épület Kijevben 2022. február 24-én. Fotó: MTI/EPA/Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata 

A magyar szakértők egyetértenek abban, senkinek sem áll érdekében, hogy kirobbanjon egy harmadik világháború vagy egy nagy nemzetközi konfliktus. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 csütörtök délelőtti műsorában arról beszélt, „nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni”. Moszkva álláspontját ismertetve elmondta, Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a katonai tömb tagállama legyen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon.

A szakértő szerint az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.

Nógrádi György arra is rámutatott, feltehetőleg csak idő kérdése az orosz győzelem, a talány az, Putyin mit ért győzelem alatt: „a mostani ukrán vezetéstől való megszabadulást, kulcsfontosságú pontok elfoglalását vagy Kijev elfoglalását, amire egyébként katonailag képes” – tette hozzá. Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni. A szakértő a szankciókról elmondta, Moszkva számít rájuk, és ellenük számos más országból – beleértve Kínát és Iránt – fog megfelelő támogatást kapni. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense arra hívta fel a figyelmet, gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben, de azt nem tudni, hogy ezek elegendőek lesznek-e. „Az orosz vezetés szeretne elmenni a falig, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el” – tette hozzá az NKE oktatója, aki szerint „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.

– Ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is

– figyelmeztetett Tálas Péter az M1 műsorában. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintéztének vezetője szerint Putyin „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, amelynek célja az ukrán kormány megbuktatása. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy az ukrán válság a NATO keleti blokkjának megerősítését fogja eredményezni – ez épp az ellentéte annak, amit Putyin akart –, ami azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába és vélhetően Magyarországra is.

Borítókép: orosz páncélozott harci járművek a rosztovi régióban 2022. február 22-én (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)