Hazai és külföldi bírálatok kereszttüzébe került Boris Johnson brit miniszterelnök, miután a kormányzó Konzervatív Párt Blackpoolban zajló tavaszi kongresszusán párhuzamot vont a brit EU-tagság megszűnése, a brexit és az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállás között. A brit miniszterelnök a pártrendezvényen felszólalva úgy fogalmazott:
A britek, akárcsak az ukránok, ösztönösen a szabadságot választják. Ennek egyik közelmúltbeli példája volt a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás, amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk többségbe.
A miniszterelnök hozzátette: a britek szabadok akartak lenni, és a saját kezükbe akarták venni az ország irányítását.
Donald Tusk, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács volt elnöke, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt jelenlegi vezetője személyesen Johnsonnak címzett vasárnapi Twitter-bejegyzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brit kormányfő kijelentése sérti az ukránokat, a briteket és a józan észt egyaránt.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament volt brexitügyi koordinátora ugyancsak a Twitteren „elmebeteg” összehasonlításnak nevezte az ukránok harca és a brexit között vont párhuzamot.
Verhofstadt szerint a brexit a szabadságjogok leépítéséről és az EU elhagyásáról szólt, az ukránok viszont több szabadságot akarnak és csatlakozni kívánnak az EU-hoz.
Tobias Ellwood, a londoni alsóház védelmi bizottságának konzervatív párti elnöke vasárnapi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ukrán nép által Putyin zsarnoksága ellen vívott harcot összehasonlítani a brexitre leadott voksokkal súlyos félreértés. A konzervatív párti Lord Barwell szintén arról beszélt, hogy az a szituáció, amikor az emberek részt vesznek egy népszavazáson, semmiképpen sem hasonlítható ahhoz, amikor az életüket kockáztatják egy háborúban.
Mindeközben Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban hangsúlyozta:
az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.
A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk a Putyinnal szembeni kiállásból eredő magasabb költségeket. Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is. Hangsúlyozta: a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja.
Hozzátette: a jelek szerint az orosz elnököt már nem is foglalkoztatja az a gondolat, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz. A miniszterelnök kitért rá, hogy még az invázió előtt személyesen fejtette ki Putyinnak, hogy Ukrajna nem lesz egyhamar a NATO tagja, de az orosz elnök nem is igazán foglalkozott ezzel a gondolattal,
véleménye szerint Putyint valójában birodalmi ambíciók vezérlik.
A brit kormányfő kijelentette: bízik abban, hogy Kijevet soha nem sikerül bevenniük az orosz fegyveres erőknek. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és családjának arra az esetre, ha az ukrán főváros mégis elesik. Zelenszkij azonban azt mondta, hogy Ukrajnában a helye. Boris Johnson az interjúban egyúttal arra sürgette Kínát, ítélje el az Ukrajna elleni orosz támadást.
Borítókép: Boris Johnson brit miniszterelnök Londonban 2022. március 15-én. (Fotó: MTI/EPA pool/Neil Hall)
Orosz–ukrán háború
