EU-országok arra kérik a polgáraikat, hogy ne menjenek Ukrajnába harcolni

Többek között német, francia és olasz miniszterek intenek óva attól, hogy az emberek közvetlenül a konfliktus részeseivé váljanak.

Kijev, 2022. március 25. Az ukrán Antytila nevû zenekar tagjai, miután csatlakoztak az ukrán fegyveres erõk önkéntes területvédelmi egységéhez Kijevben 2022. március 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/LUSA/Nuno Veiga Fotó: Nuno Veiga

Hét európai uniós tagállam – Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország és Spanyolország – igazságügyi miniszterei közös közleményt adtak ki hétfő este, amelyben arra kérik országuk polgárait, hogy ne induljanak útnak Ukrajnába, és ne váljanak a harcok részeseivé. – Szeretnénk eltanácsolni az embereket attól, hogy egy háborús övezetbe utazzanak – kommentálta a levelet Gérald Darmanin francia belügyminiszter, aki hétfőn az uniós belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán is részt vett. Emlékezetes, korábban 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját: ide olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz támadást. A hónap elején az ukrán hatóságok arról tájékoztattak, hogy húszezer külföldi érkezett az országba harcolni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a bejelentéssel egy időben azt is nyomatékosította, hogy noha fogadják az érkezőket, amire igazán szükségük lenne, az

fenntartható politikai, gazdasági és katonai segítség a világ országaitól, főként az Egyesült Államoktól.

Ami az Ukrajnában harcoló európaiak nemzetiségi összetételét illeti, erről ezidáig kevés információ látott napvilágot. Gérald Darmanin francia belügyminiszter hétfőn Brüsszelben arról beszélt, hogy tudomása szerint „lényegében nulla” azoknak a száma, akik Franciaországból indultak harcolni. Korábban a belga sajtó arról írt, hogy Belgiumból csak március elején hetvenen – zömében franciák, luxemburgiak, marokkóiak és Belgiumban élő olaszok – vették célba Ukrajnát. A minap ugyancsak belga lapok cikkeztek arról, hogy

az Ukrajnába utazott önkéntes harcosok fele már haza is tért Nyugat-Európába.

Németországban a sajtó közben úgy számol, hogy arányaiban sokra, ezerre tehető az Ukrajnában harcoló polgáraik száma. A német Bild magazin erről kérdezte a szövetségi belügyminisztériumot is, a tárca azonban nem tudta megerősíteni az információt. Jelezték, hogy a schengeni övezetben nincs belső határellenőrzés, így nem lehetséges regisztrálni a főként Lengyelország felé útnak induló önkénteseket. 

Hollandiában körülbelül százra teszik az ukrán nagykövetségen regisztrált harcosok számát, közülük a feltételezések szerint körülbelül negyvenen távoztak ténylegesen Ukrajnába. A holland EenVandaag televíziós műsorban megszólaltattak egy katonai jogi szakjogászt, aki szerint több szempontból is problémás az önkéntes katonák helyzete: az ukrán hadsereg soraiban ugyanis már nem a holland állam felel értük. A kérdés egy másik, megválaszolatlan dimenziója,

hogy felelősségre vonhatók-e azok, akik csatlakoznak egy külső, hadban álló ország seregéhez, hiszen ezzel potenciálisan konfliktusba vonják Hollandiát is. Mint arra a szakjogász ugyanakkor rámutatott, azáltal, hogy a hollandok fegyvereket szállítanak Ukrajnába, jogi szempontból lehet úgy is értelmezni a helyzetet, hogy részesei a konfliktusnak. 

Emlékezetes, korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta ki, hogy katonai célpontnak tekintenek minden fegyverszállítmányt, amely Ukrajna területére lép.

Borítókép: az ukrán Antytila nevű zenekar tagjai, miután csatlakoztak az ukrán fegyveres erők önkéntes területvédelmi egységéhez Ukrajnában (Fotó: MTI/EPA/LUSA/Nuno Veiga)