A németek többsége helyesli Ukrajna támogatását nehézfegyverekkel

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint megfordult a közhangulat.

14840224 Fotó: MAURIZIO GAMBARINI

A kormánypártok hetekig folytatott viták után a napokban határozták el, hogy Németország úgynevezett könnyű – főleg védekezésre szolgáló – fegyverek, többnyire vállról indítható rakéták után nehézfegyverzetet is küld Ukrajnába, elsőként 50 Gepard típusú, légvédelmi fegyverrendszerrel felszerelt páncélozott, lánctalpas járművet.

A kormány közvetetten – a körkörös cserének nevezett megoldással – is igyekszik támogatni Ukrajnát. Ez azt jelenti, hogy német gyártmányú fegyverekkel segítenek ki országokat, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú – az ukrán hadseregben ismert, azonnal bevethető – fegyvereket. Elsőként Szlovéniával terveznek ilyen akciót.

 A nehézfegyverek ügye a többi között azért vitatott, mert sokan attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet, aki ilyen fegyverekkel segíti az ukrán hadsereget. Ez az aggodalom erőteljes a német lakosságban. A ZDF Politbarometer nevű felméréssorozatának új adatai szerint 

a németek többsége, 59 százaléka gondolja, hogy a nehézfegyverek Ukrajnába szállítása miatt növekedik a nyugati országok elleni orosz támadás veszélye.

Pártok szerinti bontásban is ez az uralkodó véleményáramlat, a Zöldeket kivéve minden parlamenti (Bundestag-) párt támogatóinak többsége érzi úgy, hogy a nehézfegyverek szállítása növeli az orosz támadás veszélyét.

Ugyanakkor március után áprilisban is 50 százalék azok aránya, akik szerint a szövetségi kormány mindent együttvéve éppen megfelelően támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni küzdelemben. Azok aránya, akik szerint Berlin túl kevés támogatást nyújt, a márciusi 37 százalékról 32 százalékra csökkent, és a márciusi 7 százalék után 13 százalék véli úgy, hogy még több támogatást kell biztosítani Ukrajnának.

Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a G7 csoport tagállamainak vezetőivel az ukrajnai háborúról folytatott telefonos megbeszélését követően. Fotó: Lisi Niesner

A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – közötti viták azonban rontották a kancellár, Olaf Scholz megítélését;

a márciusi 72 százalék után 49 százalék érzi úgy, hogy az SPD-s politikus jól kezeli az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt keletkezett válságot.

A pártok közötti erőviszonyokat nem rendezte át a háború, továbbra is az SPD az első számú politikai erő, a szavazatok 25 százalékára számíthatna, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás. A második a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség 23 százalékkal, a harmadik a Zöldek pártja 21 százalékkal. Utánuk, a kisebb pártok körében a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki AfD következik 11 százalékkal, majd az FDP 9 százalékkal, és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 4 százalékkal.

Borítókép: Német Gepard légvédelmi páncélos egy hadgyakorlaton. (Fotó: Maurizio Gambarini/DPA via AFP)