Tankokat és nehézfegyvereket is szállítana a Nyugat Ukrajnának

Eddig kizárólag könnyűfegyverekkel látták el Kijevet a külföldi országok, ám úgy látják, a háború „új szakaszához” ért.

Kijev, 2022. március 10. Az orosz és az ukrán csapatok közötti harcban megrongálódott tank a Kijev közelében fekvõ Brovariban 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Felipe Dana Fotó: Felipe Dana

Az ukrajnai háború elhúzódása láttán több nyugati ország is fontolóra vette, hogy az eddigi könnyűfegyver-szállítmányok után tankokkal és nehézfegyverekkel is segítené Ukrajnát. 

A háború egy új és másmilyen szakaszához érkezett, ezentúl egy sokkal koncentráltabb orosz offenzívára számíthatunk

– figyelmeztetett Liz Truss brit külügyminiszter csütörtökön, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően. A brit külügyi tárca vezetője arra utalt, hogy bár az orosz egységek teljesen kivonultak Ukrajna északi területeiről, a háború súlypontja várhatóan a keleti területekre helyeződik át – ahogyan erről lapunk is írt korábban. Liz Truss hozzátette: a tagországok közül többen támogatták, hogy tankokkal és nehézfegyverekkel is ellássák Ukrajnát. 

A háború kitörése óta Csehország az első olyan ország, amely már el is küldött több tucat szovjet fejlesztésű T–72-es tankot és páncélozott harckocsit Ukrajnának. 

A cseh hadsereg felajánlását a szövetséges NATO-tagországokkal előzetesen egyeztették, és vonaton szállították Ukrajnába. Az Echo24 prágai hírportál szerint a hadsereg régebbi típusú tankjairól és harci járműveiről van szó, amelyeket az aktív tartalékosok számára tartottak fent.

Szlovákia pedig hosszas politikai vita után végül úgy döntött, hogy Ukrajnának adja Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerét. Pozsony egyetlen üteget örökölt meg a csehszlovák időkből, ám ez is nagy lemondásnak számít, mert a légvédelemben aktívan használták. Pótlásukra átmenetileg amerikai Patriot légvédelmi rendszer érkezett Szlovákiába.

Az Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer Fotó: AFP/Costas Metaxakis

Németországban szintén felmerült az az ötlet, hogy száz Marder-harckocsival segítsék a háborús országot, ám a kormánykoalícióban nincs túlzott egyetértés ebben a kérdésben. A harckocsik szállításáról szóló terv a Zöldek politikusaitól, a gazdasági és klímavédelmi tárca vezetője, Robert Habeck alkancellártól és Annalena Baerbock külügyminisztertől származik. Csalódottságukra azonban Olaf Scholz kancellár azt hangoztatta eddig, megvárja a nyugati szövetségesek álláspontját, mielőtt dönt. A német politikusok korábban egyöntetűen kizárták, hogy az említett harckocsikat Ukrajnába szállítsák, már csak azért is, mert használatuk több hónapos kiképzést igényelne, szemben a T–72-esekkel, melyek eddig is hadrendben voltak.

A nyugati országok eddig gyógyszerszállítmányokat, védőfelszereléseket és könnyűfegyvereket, például több ezer páncéltörő és légvédelmi rakétát szállítottak Ukrajnába. Mivel azonban úgy tűnik, a háború még hónapokig, sőt évekig is elhúzódhat, a Nyugat több és más típusú fegyvereket is eljuttatna az ukrán hadseregnek. Több országban aggodalmat kelt azonban, hogy ha Ukrajnát felvértezik, kifogynak a saját készleteikből. 

Észtországban jelenleg nincsenek erőforrásaink ahhoz, hogy bármi mást is biztosítsunk Ukrajnának

– közölte a Politico hírportállal Eva-Maria Liimets észt külügyminiszter. 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ugyanakkor kifejezte, optimista azzal kapcsolatban, hogy a nyugati országok leküzdik a fegyverszállítások előtt álló akadályokat. A NATO-tanácsot megelőzően kiemelte, három dolgot kér a szövetségesektől, ezek pedig „fegyverek, fegyverek és fegyverek”. A Kijev által benyújtott listán vadászgépek, még több rakéta, páncélozott járművek és légvédelmi rendszerek szerepelnek.

Borítókép: Az orosz és az ukrán csapatok közötti harcban megrongálódott tank a Kijev közelében fekvő Brovariban 2022. március 10-én (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)