Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Oroszország NATO-tagállamokat is meg fog támadni – jelentette ki Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó a Die Presse című osztrák lapnak adott interjúban.

Zaporizzsja, 2022. április 28. Orosz rakéta hatástalanítása során megrongálódott lakóház romjai a dél-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. április 28-án. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: Francisco Seco

Kanada M777-es típusú tarackok kezelésére képez ki ukrán katonákat

Kanada katonai segélyként Ukrajnának átadott, 155 milliméter kaliberű M777-es típusú tarackok kezelésére képez ki ukrán katonákat – jelentette be csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter amerikai hivatali partnere, Lloyd Austin oldalán Washingtonban.

A múlt héten amerikai szövetségeseinkkel közösen fokoztuk Ukrajna támogatását M777-es tarackok szállításával. Megerősíthetem, hogy kanadai katonák jelenleg kiképzést nyújtanak ukrán kollégáiknak ezen fegyverek kezeléséhez

– mondta Anand, aki ugyanakkor nem említette, hogy a kiképzés hol zajlik.

Az Egyesült Államok szintén kiképzést nyújt egy kis ukrán kontingensnek tarackok, illetve egyéb fegyverrendszerek kezeléséhez Ukrajna területén kívül.

Ottawa a múlt héten jelentette be, hogy átad négy – 30 kilométeres hatótávolságú – M777 tarackot Ukrajnának, az addig leszállított 4500 darab M72-es típusú páncéltörő gránátvetőn és 7500 darab kézigránáton felül, illetve fontolgatja páncélozott járművek és harci drónok kameráinak szállítását is katonai segély gyanánt.

Az orosz külügyminisztérium közzétett csütörtökön egy csaknem hatszáz kanadai állampolgár – köztük a miniszterelnök és a külügyminiszter – nevét tartalmazó listát, akiknek megtorló intézkedésként megtiltották az Oroszországba való belépést. A moszkvai diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az orosz fél a szankciókat kényszerből és kizárólag Kanada vezetésének ellenséges cselekedeteire válaszul vezeti be.

Rakéták csapódtak be Kijev belvárosában

Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját csütörtök este, Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre.

Klicsko közölte, hogy a rakéták Kijev Sevcsenkivi kerületében csapódtak be. Szvitlana Vodolaha, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Hromadszke televíziónak nyilatkozva közölte, hogy

a támadásnak vannak sebesültjei, de pontos számuk még nem ismert.

Az egyik rakéta egy pontosabban meg nem nevezett objektumot, a másik a mellette lévő lakóépületet találta el.

A becsapódás az alsóbb szinteken történt, a felső emeleteken pedig emberek tartózkodtak

– tette hozzá.

Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Tegnapelőtt António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, ma pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek

– írta a rakétacsapásokra reagálva Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló békeküldöttség tagja a Twitteren. A tisztségviselő feltette a kérdést:

miért lehet még mindig tagja Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának?

Podoljak a nap folyamán korábban a Twitteren leszögezte, hogy Ukrajna bármilyen módon megvédi magát az orosz katonai agresszió ellen, beleértve az Oroszország raktárai és bázisai elleni csapásokat is. Szerdán pedig természetesnek és isteni beavatkozásnak minősítette az Ukrajnával határos három oroszországi régióban történt éjszakai robbantásokat.

Moszkva a napokban figyelmeztette Ukrajnát, hogy ha a fegyveres erői orosz területeket támadnak, akkor az orosz hadsereg csapást mér Kijevre.

Ukrán elnöki tanácsadó: Putyin NATO-tagállamokat is meg fog támadni

Oroszország NATO-tagállamokat is meg fog támadni – jelentette ki Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó a Die Presse című osztrák lapnak adott interjúban.

A pénteken megjelenő interjúból hírügynökségek csütörtökön előzetesen részleteket tettek közzé.

(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) NATO-tagállamokat fog megtámadni. Egész egyszerűen azért, hogy rávilágítson a globális intézmények gyengeségére. Lengyelországnak és más környező országoknak résen kell lenniük az Ukrajnában zajló események miatt

– mondta.

Lescsenko szerint Putyin nemcsak el akarja törölni Ukrajnát a térképről, de a világrendet is át akarja írni. Az ukrán elnök tanácsadója egyben hangsúlyozta, hogy valódi biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lenne vállalni a semlegességet.

Készek vagyunk bejelenteni a semlegességet, de csak biztonsági garanciák mellett, nem olyan biztosítékokkal, mint a budapesti memorandumban. Hajlandóak vagyunk a Krím és a háború előtt megszállt területek különleges státuszáról tárgyalni. Azonban nem vagyunk készek azon területek megszállását elfogadni, amelyeket Oroszország a háború folyamán elfoglalt

– tette hozzá.

Ukrán fegyver- és üzemanyagraktárak megsemmisítéséről számolt be az orosz hadsereg

Hat ukrán fegyver- és üzemanyagraktárat semmisített meg az orosz légierő rakétacsapásokkal – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délutáni hadijelentést ismertetve.

Mint mondta,

az orosz csapatok összesen 76 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, 320 fős veszteséget okozva az ellenfélnek. Hozzátette: harmincöt ukrán harci járművet és egy Tocska-U kilövőállást is megsemmisítettek.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők ezzel a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 621 drónt, 277 légvédelmi rakétarendszert, 2629 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 302 rakéta-sorozatvetőt, 1154 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2445 különleges katonai járművet veszítettek.

Szemtanúk beszámolói szerint két erőteljes robbanást lehetett hallani a nap folyamán az ukrán határ közelében található orosz Belgorod városának déli részén. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást, illetve vannak-e áldozatok vagy károk.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség csütörtök reggel arról adott hírt, hogy a határ menti orosz Belgorod megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy humanitárius segélyszállítmányt. Az incidensnek nem voltak sebesültjei. Az utóbbi napokban Oroszország az ukrán kormányerők több támadásáról is beszámolt a határ menti térségben, s figyelmeztetett, hogy mindez a helyzet jelentős elmérgesedéséhez vezethet.

Zelenszkij: Ukrajna most az ENSZ alapokmányát is védi

Ukrajna most az ENSZ alapokmányát is védi – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, miután megbeszélést folytatott Kijevben António Guterres ENSZ-főtitkárral. A találkozót követő sajtótájékoztatón az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Zelenszkij kiemelte: fontos, hogy a főtitkár személyesen látta a Kijev melletti Bucsában és Borogyankában az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnök következményeit.

Az államfő megköszönte Guterresnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi megbeszélésén megvitatta a mariupoli civilek és sebesültek kimenekítésének kérdését. Kijelentette:

Ukrajna számít az ENSZ segítségére a Mariupolban ukrán ellenőrzés alatt lévő Azovsztal acélipari üzem blokádjának megszüntetésében is, hogy az ott rekedt ukrán katonák és civilek kijussanak a területről.

Zelenszkij az ENSZ-főtitkárral folytatott találkozóján azt követelte, hogy állítsák le az ukrán állampolgárok erőszakos áttelepítését Oroszországba. Fontosnak nevezte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága el tudjon jutni az ukrán állampolgárokhoz, és biztosítsa hazatérésüket.

Az elnök felszólított továbbá az ukrán élelmiszerexport számára nélkülözhetetlen kikötők blokádjának feloldására is, rámutatva arra, hogy a bolygón 400 millió ember függ az ukrán élelmiszerektől.

Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz féllel. Szavai szerint 45 ukránt, köztük 13 tisztet, öt sebesült katonát és 12 civilt szabadítottak ki orosz fogságból. Arra nem tért ki, hogy cserébe értük hány orosz katonát engedtek el.

Borítókép: Orosz rakéta hatástalanítása során megrongálódott lakóház romjai a dél-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. április 28-án. (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)