– A technikai, bírósági és biztonsági jelentések kiértékelése után arról kell tájékoztatnom önöket, hogy az előre kitűzött időpontban, december 24-én lehetetlen megtartani a választásokat
− mondta szerdán a líbiai parlamenti választási bizottság elnöke. A bejelentés azután érkezett, hogy a testület kedden elrendelte az országban működő összes választási bizottság feloszlatását. Az észak-afrikai állam átmeneti kormányának közel egy éve volt arra, hogy biztosítsa a megfelelő jogi és technikai hátteret a történelmi horderejű szavazás lebonyolítására, azonban úgy tűnik, ez nem volt elegendő. Líbiában még mindig nincs egységes választási törvény és jelölti kritériumrendszer, valamint a több részre szakadt ország politikai vezetői és hadurai közötti együttműködés hiánya sem kedvez a demokratikus fejlődésnek.
Azt még nem tudni, hogy meddig halasztják el az elnökválasztást, ahogyan azt sem, hogy ez hogyan befolyásolja a jövő év januárjára kitűzött parlamenti választásokat. Abban azonban megegyeznek a szakértői vélemények, hogy a halasztás nem tesz jót az ország alapvetően gyenge stabilitásának és belbiztonságának. Emlékezetes, hogy 2014-ben − az akkor már három éve tartó polgárháború egy enyhébb szakaszában − is rendeztek parlamenti választásokat, azonban ez sem hozott igazi békét. Ahogy egyre biztosabbá kezdett válni, hogy elhalasztják a szavazást, azzal egy időben jelentek meg a különböző fegyveres csoportok Tripoliban, átvéve egyes városrészek feletti irányítást és blokádokat vonva az utakra. Ezzel kapcsolatban az ENSZ líbiai missziója, az UNSMIL is kifejezte aggodalmát. A milíciákhoz tartozó egységek mozgósítása növeli a feszültségeket és az összecsapások kockázatát, melyek könnyedén konfliktusba torkollhatnak − írták a Twitter közösségi oldalon.
Az elnöki pozícióért folytatott versenyben egyébként több mint nyolcvan jelölt indult volna, közülük a két legismertebb a keleti területeket ellenőrző erők vezetője, Halifa Haftár tábornok, valamint a 2011-ben kivégzett Moammer Kadhafi fia, Szajf al-Iszlám Kadhafi. Utóbbi jelöltsége jól jelzi a felfordulást, ugyanis először elutasították regisztrációját, majd később a választási bizottságnak ellentmondva egy dél-líbiai bíróság mégis engedélyezte azt. Emellett még a listán szerepel például az Abdelhamid Dbeibah, akinek − mint ügyvezető kormányfő − legfőbb feladata volt az ENSZ által koordinált békefolyamat legfontosabb elemének végrehajtása, azaz a választások megszervezése és lebonyolítása. Annak ellenére, hogy apja rezsimjében betöltött szerepe és a 2011-es forradalom ideje alatti tevékenysége miatt egy líbiai bíróság halálra ítélte, valamint a Nemzetközi Bíróság is körözi, Kadhafi fiának viszonylag erősnek mondható támogatottsága van. Egy internetes portál által végzett − korántsem reprezentatív − közvélemény-kutatás alapján magasan ő a legtámogatottabb jelölt. Ez azzal is magyarázható, hogy a líbiai nép az elmúlt tíz évben rengeteget csalódott, elegük van a háborúból és az „új” politikai elitből, Kadhafiban pedig apja rendszerének stabilitását látják.
