– A technikai, bírósági és biztonsági jelentések kiértékelése után arról kell tájékoztatnom önöket, hogy az előre kitűzött időpontban, december 24-én lehetetlen megtartani a választásokat
− mondta szerdán a líbiai parlamenti választási bizottság elnöke. A bejelentés azután érkezett, hogy a testület kedden elrendelte az országban működő összes választási bizottság feloszlatását. Az észak-afrikai állam átmeneti kormányának közel egy éve volt arra, hogy biztosítsa a megfelelő jogi és technikai hátteret a történelmi horderejű szavazás lebonyolítására, azonban úgy tűnik, ez nem volt elegendő. Líbiában még mindig nincs egységes választási törvény és jelölti kritériumrendszer, valamint a több részre szakadt ország politikai vezetői és hadurai közötti együttműködés hiánya sem kedvez a demokratikus fejlődésnek.
Azt még nem tudni, hogy meddig halasztják el az elnökválasztást, ahogyan azt sem, hogy ez hogyan befolyásolja a jövő év januárjára kitűzött parlamenti választásokat. Abban azonban megegyeznek a szakértői vélemények, hogy a halasztás nem tesz jót az ország alapvetően gyenge stabilitásának és belbiztonságának. Emlékezetes, hogy 2014-ben − az akkor már három éve tartó polgárháború egy enyhébb szakaszában − is rendeztek parlamenti választásokat, azonban ez sem hozott igazi békét. Ahogy egyre biztosabbá kezdett válni, hogy elhalasztják a szavazást, azzal egy időben jelentek meg a különböző fegyveres csoportok Tripoliban, átvéve egyes városrészek feletti irányítást és blokádokat vonva az utakra. Ezzel kapcsolatban az ENSZ líbiai missziója, az UNSMIL is kifejezte aggodalmát. A milíciákhoz tartozó egységek mozgósítása növeli a feszültségeket és az összecsapások kockázatát, melyek könnyedén konfliktusba torkollhatnak − írták a Twitter közösségi oldalon.
Az elnöki pozícióért folytatott versenyben egyébként több mint nyolcvan jelölt indult volna, közülük a két legismertebb a keleti területeket ellenőrző erők vezetője, Halifa Haftár tábornok, valamint a 2011-ben kivégzett Moammer Kadhafi fia, Szajf al-Iszlám Kadhafi. Utóbbi jelöltsége jól jelzi a felfordulást, ugyanis először elutasították regisztrációját, majd később a választási bizottságnak ellentmondva egy dél-líbiai bíróság mégis engedélyezte azt. Emellett még a listán szerepel például az Abdelhamid Dbeibah, akinek − mint ügyvezető kormányfő − legfőbb feladata volt az ENSZ által koordinált békefolyamat legfontosabb elemének végrehajtása, azaz a választások megszervezése és lebonyolítása. Annak ellenére, hogy apja rezsimjében betöltött szerepe és a 2011-es forradalom ideje alatti tevékenysége miatt egy líbiai bíróság halálra ítélte, valamint a Nemzetközi Bíróság is körözi, Kadhafi fiának viszonylag erősnek mondható támogatottsága van. Egy internetes portál által végzett − korántsem reprezentatív − közvélemény-kutatás alapján magasan ő a legtámogatottabb jelölt. Ez azzal is magyarázható, hogy a líbiai nép az elmúlt tíz évben rengeteget csalódott, elegük van a háborúból és az „új” politikai elitből, Kadhafiban pedig apja rendszerének stabilitását látják.
Ha a líbiai békefolyamat újra elbukna, az a nemzetközi közösségre is negatív hatással lenne: egyrészt a kőolajban gazdag ország viszonylag stabil termelése újra visszaeshet, akárcsak a polgárháborús években. Másrészt pedig ismét egy olyan humanitárius katasztrófa alakulna ki, ami elengedhetetlenül maga után vonná az Európa felé tartó migráció fellendülését, miközben óvatos becslések szerint már így is közel egymillióan várakoznak az átkelésre.
Borítókép: Líbiaiak ünnepelnek a diktátor, Moammer Kadhafi portája rezidenciája előtt 2011. szeptember 13-án (Fotó: Reuters/Suhaib Salem)
