Az orosz szóvivő pénteken kilátásba helyezte, hogy az orosz haderő fokozni fogja a kijevi célpontokra mért rakétacsapások számát és erejét, válaszul az orosz területet ért terrortámadásokra vagy szabotázsakciókra.
Csütörtökön Brjanszk és Belgorod megyét is ukrán csapások érték. Konasenkov pénteken közölte, hogy egy orosz Sz–400-as rakétarendszer visszatérés közben megsemmisített egy Brjanszkot támadó Mi–8-as helikoptert. Emellett egy Szu–27-es repülőgép és nyolc drón lelövéséről, valamint a Tocska-U rakták egyik indítóállásának felszámolásáról is beszámolt.
A tábornok tájékoztatása szerint az orosz rakétaerők a Harkiv megyei Izjumszke településen likvidálták egy lengyel katonai magáncég zsoldoskülönítményét.
Mint mondta, a csapás következtében akár 30 lengyel zsoldos is életét veszthette.
Konasenkov szerint az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán 221 ukrán katonai célpontra, köztük 12 parancsnoki állásra, 176 erődítményre és élőerő-összpontosulásra, valamint 12 tüzérségi lőállásra mértek csapást.
Andrej Klimov orosz parlamenti képviselő, az Egységes Oroszország kormánypárt külügyi bizottságának alelnöke pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres testületek tagjai és külföldi zsoldosok mellett NATO-országok katonái is estek orosz fogságba. Azt ígérte, hogy bírósági eljárás keretében be fogják őket mutatni, és az egész világ meglátja, hogy mi is történt valójában.
Alekszandr Basztrikin, a Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke egy Rosztov-na-Donuban megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy brit, amerikai, norvég és kanadai harcosok ellen indult eljárás.
Elmondta, hogy Ukrajnába 25 államból, köztük 21 NATO-tagországból érkeztek fegyverszállítások.
Tanúvallomásokra hivatkozva azt állította, hogy ukrán katonák és nacionalisták február óta erőszakkal akadályozzák Mariupol lakóit a város elhagyásban. Basztrikin szerint az utakat aláaknázták, és lőtték a távozni próbáló konvojokat, emellett katonai felszerelést telepítettek lakott területre, óvodákat, iskolákat, kórházakat használva fel fedezékként és lőállásként.
Az orosz Rosztov megye határőrparancsnoksága pénteken arról számolt be, hogy a Donyec-medence két népköztársaságából több mint 14 500 menekült érkezett Oroszországba az elmúlt nap folyamán. A donyecki hatóságok tájékoztatása szerint a regionális konfliktus kiéleződésének kezdete óta eltelt 58 nap alatt a Moszkva által függetlennek elismert entitás 79 lakosa vesztette életét, 310 civil, köztük 24 gyermek pedig megsebesült.
A területre ebben az időszakban az ukrán erők több mint 20 ezer lövést adtak le.
A támadások következtében 2322 lakóépület, 553 polgári infrastrukturális létesítmény és 84 oktatási intézmény sérült meg – mondta. A luhanszki szakadár hatóságok szerint a „népköztársaságban” február 18. óta 32 polgári személy vesztette életét, további 51 pedig megsebesült. Az entitást mintegy 1500 ukrán belövés érte, amelyek 526 lakóházat és 63 infrastrukturális létesítményt romboltak le vagy rongáltak meg.
Az orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy több mint ezer olyan ukrán katonát tartanak fogva Oroszország területén, aki letette a fegyvert.
Túlnyomó többségüket a nyomozók kihallgatták. A közlemény szerint az őrizetesek között van öt olyan dandárnak a parancsnoka, amelyek részt vettek a Donyec-medence lakossága elleni harci cselekményekben. Az SZK közölte, hogy a Donyec-medencében elkövetett népirtás címén újabb 15 ukrán csapatparancsnok ellen indított eljárást. Ezzel az érintettek száma 42-re emelkedett. A genocídiummal megvádolt ukrán katonai vezetők között van mások mellett Valerij Geletej volt ukrán védelmi miniszter és Viktor Muszenko ukrán vezérkari főnök.
Valerij Fagyejev, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában szabotázsnak nevezte, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek a nyugtalanságot kifejező nyilatkozatokon kívül nem reagálnak az ukrán fogságba esett orosz katonák megkínzásáról készült videófelvételekre.
Orosz–ukrán háború 
