Csehország megtámadása esetén a lakosság 24 százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek 62 százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.
A felmérés kedden nyilvánosságra hozott eredménye szerint, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett, a lakosság kétharmada bízik a hadseregben, de annak harci képességeiben csak 51 százalék. A megkérdezettek 40 százaléka viszont úgy vélte, hogy a cseh hadsereg jelenleg nincs harcképes állapotban.
Az április első felében készített felmérés azt mutatja, hogy a csehek országuk védelmének kérdésben nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak.
A NATO-tagságot 71 százalék minősítette fontosnak, míg 16 százalék szerint nem az. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, 28 százalék viszont nem ért egyet ezzel.
Csehország az idei évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát fordítja a hadseregre, ami mintegy 90 milliárd koronát (1413 milliárd forint) jelent.
A NATO által megkövetelt két százalékot a cseh kormány már korábban 2025-re ígérte elérni. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azonban kijelentette: a kormány intézkedik annak érdekében, hogy a tervezett célt már korábban elérjék.
A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés.
Borítókép: egy munkás felszereli az Ukrán hősök utcatáblát a az orosz nagykövetség épülete előtt Prágában 2022. április 22-én. A prágai hatóságok március végén hagyták jóvá azt a javaslatot, ami alapján a városban lévő orosz nagykövetség előtt húzódó egyik utcát Ukrán hősökre keresztelik át (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
