Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
Ez az állásfoglalás valójában azt jelenti, hogy egy kis területszerzés, nemi erőszak és kivégzés még belefér, és Ukrajnának gyorsan meg kell adnia magát
– reagált Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter a Die Zeit című hetilap hírportáljának szerdai összeállításában, amelyet az újabb nyílt levéllel kapcsolatban közöltek.
A Zöldek legtekintélyesebb politikusa – aki egyben Németország legnépszerűbb politikusa is – a liberális hetilap azon közbevetésére, hogy nyilatkozata polemikus, azt mondta, hogy talán „sarkosan” fogalmazott, de a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy a Schwarzer-féle nyílt levél azon a feltételezésen alapul, hogy egy orosz győzelem véget vetne a pusztulásnak és szenvedésnek, és „valahogy újra minden rendben lenne”, holott Oroszország ténykedése a megszállt ukrán területeken „egészen más képet mutat”. A Die Zeit hírportálján közölt második nyílt levél szerint „nem kell különösebb katonai szakértelem” annak felismeréséhez, hogy az úgynevezett támadófegyverek, például a páncélozott harcjárművek és az önjáró lövegek „a megtámadottak kezében védelmi fegyverek, mert az önvédelmet szolgálják”, a fenyegetés az atomháborúval pedig „Oroszország pszichológiai hadviselésének része”.
Ugyanakkor az atomháború, az új világháború valós veszély, és minden háború magában hordozza a szélsőséges eszkaláció kockázatát, ezt azonban nem lehet kiiktatni az orosz vezetésnek tett engedményekkel
– áll a levélben, amely szerint „további agresszióra ösztönözné a Kremlt, ha a Nyugat visszariadna attól, hogy hagyományos fegyvereket szállítson Ukrajnának, és ezzel meghajolna az orosz fenyegetések előtt”.
A levelet 57 vezető értelmiségi írta alá, köztük Daniel Kehlmann és Wladimir Kaminer író, Igor Levit zongoraművész, Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) volt vezetője, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger volt igazságügyi miniszter, az FDP visszavonult politikusa, Ralf Fücks, a Zöldekhez közel álló Heinrich Böll Alapítvány volt elnöke és Markus Meckel teológus, az SPD visszavonult politikusa, az egykori NDK utolsó – és első demokratikusan választott – kormányának külügyminisztere. Az állásfoglalásában kiemelték: valóban kerülni kell a közvetlen katonai összeütközést Oroszországgal, de ez nem jelentheti azt, hogy Ukrajna szabadságának és függetlenségének védelme nem tartozik a németekre. Az ukránok „a mi biztonságunkért és a szabad Európa alapvető értékeiért is harcolnak, ezért mi (németek) nem hagyhatjuk, és Európa nem hagyhatja, hogy Ukrajna elbukjon” – írták.
Borítókép: Ukrán katona egy páncélozott harcjárműben a kelet-ukrajnai Donyeckben 2022. április 27-én (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A lakoma után lehet megint aggódni az árva gyerekekért vagy az ügyészségre járni kihallgatásra.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
