Putyin: Moszkva válaszolni fog a NATO-bővítésre

Az orosz elnök hozzátette, a finn és svéd csatlakozás nem jelentene közvetlen fenyegetést Oroszországra nézve.

Moszkva, 2022. április 26. Vlagyimir Putyin orosz elnök az António Guterres ENSZ-fõtitkárral folytatott megbeszélés közben a moszkvai Kremlben 2022. április 26-án. MTI/AP/Kreml/Szputnyik pool/Vlagyimir Asztapkovics Fotó: Vlagyimir Asztapkovics

Putyin azt javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelői státuszt kapjon a szövetségben és szorgalmazta, hogy az ODKB fokozza az együttműködést az olyan „természetes partnereivel”, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK. Kifejezte reményét, hogy az ODKB a kiélezett nemzetközi helyzetben is tovább fejlődik és bejelentette, hogy 

a szervezet ősszel közös hadgyakorlatokat hajt majd végre Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban.

Az orosz elnök az ukrajnai háború menetéről zárt ajtók mögött tartott tájékoztatást szövetségeseinek.

A tanácskozás nyilvános szakaszában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bírálta a szövetség többi tagállamát − Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot és Tádzsikisztánt −amiért nem állt ki nyíltan a nyugati szankciók által sújtott Oroszország és Fehéroroszország mellett.

Emlékeztetett rá, hogy az ODKB januárban csapatokat vezényelt Kazahsztánba a tüntetések által megrendített kormány támogatására. Lukasenka követendő példaként hozta fel az egységesen cselekvő EU-t, azt hangoztatva, hogy egyenként a tagállamokat lerombolják. Ukrajnával kapcsolatban az ország feldarabolására irányuló tendenciát nevezte meg a legnagyobb veszélynek, amelyben a Nyugatot nevezte meg felelősnek.

Nikol Pasinján, az ODKB-ben soros elnök Örményország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk szavazásukat a nemzetközi szervezetekben, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szövetségesek összefogjanak a stabilitásukat Afganisztán felől fenyegető veszély ellen.

A csúcs részvevői több dokumentumot aláírtak és közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek között kifejezték készségüket a NATO-val történő gyakorlati együttműködésre.

A dokumentum szerint a szövetség vezetői komolyan aggódnak azon tendencia miatt, hogy az általánosan elismert nemzetközi jogi normák és elvek megkerülésével egyesek „erőszakkal avatkoznak be válsághelyzetekbe, és az ENSZ Alapokmányát megsértve erőszakot alkalmaznak, vagy azzal fenyegetnek a konfliktusok megoldására. Elítélték egyebek között a belügyeikbe történő beavatkozást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogait sértő egyoldalú szankciókat, valamint a kettős mérce alkalmazását a gyűlölet és az intolerancia megítélésében.”

A szövetségesek kifejezték készségüket a határok biztonságának szavatolására, a többi között az afganisztáni és az ODKB más külső határain kialakult aggasztó helyzet fényében. Elítélték a történelem-hamisítást és a neonácizmust.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök az António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélés közben a moszkvai Kremlben 2022. április 26-án (Fotó: MTI/AP/Kreml/Szputnyik pool/Vlagyimir Asztapkovics)